A gyimesi fürdő jelenéért aggódnak a nosztalgiázó helyiek

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Ha a Gyimesekben járunk és a sötétpataki fürdő felől érdeklődünk, csak legyintenek a helybéliek: „Jaj, tönkre van menve, de valamikor milyen jó volt”. 

Péter Beáta

2014. december 04., 18:012014. december 04., 18:01

Gyimesközéplokon talán nincs is olyan felnőtt, aki valamikor ne járt volna oda fürödni, és nem ismerné a múltját. „Valamikor a Kalfáséké volt, aztán államosították, elvették, és a néptanács működtette. A „revolúció” után a tulajdonosok visszaigényelték, majd eladták. Jó minőségű víz volt, reumás betegségekre javallott, sokan jártak kezelésre ide. Vele szemben volt egy bodega, az emberek megfürödtek, átmentek, megittak egy sört, megettek egy miccset” – meséli egy gyimesi férfi, akivel útközben találkoztunk.

„Erőst jó volt a büdösvíz”

A fürdő a főúttól egy kilométerre, a Sötétpatak völgyében található. A faépületet a forrás fölé emelték, mellette egy kazán- és egy pumpaház található. A gyógyvizet egykor egy malomkerék segítségével a pumpa nyomta fel a forrásból a kazánba. Az épületben egy 3x4 méteres medence található, körben kádakkal. Van, aki hét kádra, van, aki nyolcra, van, aki tizenkettőre emlékszik. Igazából kilenc van benne.

Az épület beomlott, a malomkerék már több mint tíz éve ott hever mellette.  „A források vize meszes, magnéziumos, lithiumos, vasas bikarbonátú víz. Fürdő kúra alkalmas reuma, idegmegbetegedések, női bajok gyógyítására” – áll az épületen.

„Isten őrizzen, mi van itt. Valamikor büdösvíz volt, mely erőst jó. Melegítették, nyáron fürödni jártunk oda. Itt születtem, fennebb a patakon. Rendbe volt szedve annak idején, volt sok kád és rendesen tüzelték, de aztán tönkre kezdett menni. Aztán megvette egy ember, kicsit építkezett, de jött egy nagy víz, és azóta így van” – mesélte a 81 éves Baliga Annamária.

Egy másik szomszéd, Baliga Emil szerint annak idején távolabbról is sokan jártak fürödni a fürdőre. „Csíkból, és mindenhonnan jöttek. Olyan idős bácsi is járt, hogy két pálcával érkezett, úgy hozták, mert alig tudott menni. Két hetet itt volt, fürdött, és a botokat eldobta, úgy ment haza” – emlékezik.

Büszkesége volt a községnek

A fürdő múltjáról Tankó Gyula volt iskolaigazgató mesélt munkatársunknak. „Már az 1800-as évek végén írtak róla, aztán egy ügyes kicsi népi fürdőt alakítottak ki. A kicsi magyar időben, a negyvenes években egy felcsíki származású férfi, akinek Csíkszeredában is volt vendéglője, Kalfás egy fürdőhelyiséget hozott létre. (Kalfás József (1879–1957) a csíkszeredai ipartestület vendéglőse volt. – szerk. megj.)

Kint is volt a szabadban egy olyan, amibe beleálltak az emberek, aminek most is látszik a helye. Érdekes élet volt ott, az emberek odaszoktak, idegenek is jöttek. \'48-ban volt az államosítás, ekkor átment a néptanács tulajdonába a fürdő, két alkalmazott volt ott, egy takarító és egy fürdővezető. Ez \'89-ig így volt. Rendbe is tartották. Minden tavasszal várták az emberek a fürdőnyitást, faluünnep volt, az emberek egyszerű ünnepe. Büszkesége volt a községnek.

Aztán jött a változás. Valakinek visszaadták, bonyolódott a helyzet, valaki más megvette. Hozzáfogott és melléje egy szállodaszerűséget épített, egy emeletes részt, jó modernet, ahogy a századunk eleje megkövetelte. Egyszer csak minden leállt. Megindult a szétesés. Maradt az épület, most lassan az eső be kezdett esni, mert az idő foga a tetőt kikezdte. Az emberek is kérdezik mindig, hogy valaki nem mozdít, valaki nem csinál valamit?” – foglalta össze Tankó Gyula.

Az ügyben megkerestük a jelenlegi tulajdonost, Erőss Vilmost is, aki 1994-ben vásárolta meg a fürdőt és a vele szemben levő területet, majd ő épített a régi épület helyébe egy 18 szobás panziót.

„Amikor Kalfás bácsi visszakapta a fürdőt, akkor a Tankó testvérek közül megvette az egyik. Csináltak, amit csináltak, de egyszer csak nagyon gyorsan el kellett adni. És én, mint légy a tejbe beleestem ebbe a buliba. Az elején csak a felét adták el, utána a másik felét. A volt feleségemmel megvettük, s ott elkezdtünk építkezni. A szemben levő épületben volt üzlet, bár, diszkó is, de egyik sem volt jövedelmező” – magyarázta.

Mint mondta, a másik ok, amiért bezárták a fürdőt, az volt, hogy már nem lehetett korszerűsíteni. „Az elején próbáltuk olajjal lefesteni a kádaknál, de nem felelt meg. Az épület rozoga, egyre csak omlott és bomlott. Most ott állunk, hogy le kéne bontani, mert a hátsó része be van omolva, de ahhoz bontási engedély kell, ami megint pénzbe kerül” – mutatott rá a jelenlegi helyzetre.

Az évek során többször szó esett arról, hogy bérbe adja, vagy társtulajdonosként működik együtt valakivel, de nem sikerült megfelelő megállapodást kötni. Ahhoz, hogy ismét működtetni tudja, nagyobb anyagi befektetésre van szükség.

„Kell egy ember, aki rakja a tüzet, kell egy, aki a kádakat mossa, vagyis reggel kilenctől este hatig legkevesebb két személyt kell alkalmazni. Fát, villanyt kell fizetni. Orvos, vagy masszőr is kellene, mert csak magát a fürdőt működtetni nem jövedelmező, mert nem jönnek az emberek. Ha sikerül lebontani, akkor uniós pályázattal megcsinálnám, újra akarom építeni az egészet. De ehhez uniós támogatás kell. Szép a terület, mindenki szeretné, de anyagilag oda kell állni” – nyugtázta Erőss Vilmos.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 17., kedd

Meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja

Újabb hullámban jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe a parajdi sóbányánál zajló hétfői munkálatok nyomán, így a folyó vizében a sókoncentráció kedden meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot.

Meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja
2025. június 17., kedd

Elsőfokú árvízvédelmi készültség érvényes kedd éjfélig a Sebes-Körösön

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Sebes-Körös vízgyűjtő területére.

Elsőfokú árvízvédelmi készültség érvényes kedd éjfélig a Sebes-Körösön
2025. június 17., kedd

BBTE: Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák

Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre, a felsőoktatási intézményben 150-200 magyarországi egyetemi hallgató tanul évente – mondta kedden Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes.

BBTE: Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák
2025. június 17., kedd

A nyomtatott erdélyi magyar sajtó is súlyosan megsínylené az áfaemelést, figyelmeztet a MÚRE

A deficitcsökkentő intézkedések keretében a lehetséges áfaemelésnek a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a MÚRE. Az újságíró-szervezet a közszolgálati rádió, illetve televízió nehéz helyzetére is figyelmeztet.

A nyomtatott erdélyi magyar sajtó is súlyosan megsínylené az áfaemelést, figyelmeztet a MÚRE
2025. június 17., kedd

Elhalasztott hídavató: hiányosságokat fedeztek fel a 165 millió lejes építményen

Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a Partiumot és a Bánságot összekötő ferdekábeles hídon, ezért kötelezte a tervezőt és a kivitelezőt, hogy javítsák ki a hibákat.

Elhalasztott hídavató: hiányosságokat fedeztek fel a 165 millió lejes építményen
2025. június 17., kedd

Mélybe zuhant egy lift Temesváron, négyen is kórházba kerültek

Büntetőeljárást indított a Temes megyei rendőrség, miután kedden három személy – köztük egy gyermek – egy temesvári tömbház felvonójával a második emelet magasságából a mélybe zuhant.

Mélybe zuhant egy lift Temesváron, négyen is kórházba kerültek
2025. június 17., kedd

Új szakokkal is várja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a felvételizőket

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a 2025–2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdet meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére.

Új szakokkal is várja a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a felvételizőket
2025. június 17., kedd

Több erdélyi megyében is viharosra fordul az időjárás

Viharokra figyelmeztet kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Több erdélyi megyében is viharosra fordul az időjárás
2025. június 17., kedd

Parajdi sóbánya: nincs közvetlen omlásveszély, de gondot okoz a lakosság vízellátása

Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.

Parajdi sóbánya: nincs közvetlen omlásveszély, de gondot okoz a lakosság vízellátása
2025. június 17., kedd

Két hónapig ingyen kölcsönözhetők a kerékpármegosztó rendszer biciklijei a partiumi megyeszékhelyen

A kedvezménnyel az aradi önkormányzatnak az a célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a közösségi biciklikölcsönzést és az alternatív közlekedési eszközöket.

Két hónapig ingyen kölcsönözhetők a kerékpármegosztó rendszer biciklijei a partiumi megyeszékhelyen