1849 január 8-a estéjén közel tízezer román felkelő rohanta le Nagyenyedet, és általános gyilkolást és pusztítást vittek véghez
Fotó: Facebook/Lőrincz Helga
Fáklyás felvonulásra, megemlékezésre várja a résztvevőket a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványa a kollégium udvarára: a 175 évvel ezelőtt január 8-án történt pusztításra emlékeznek.
2024. január 04., 18:022024. január 04., 18:02
Amint az alapítvány Facebook-oldalán közzétett felhívásban olvasható, az Emlékezzünk, hogy megmaradjunk című eseményt január 8-án, hétfőn 18 órától tartják. „Isten kegyelméből itt vagyunk a rettenetes pusztítás ellenére!” – olvasható a felhívásban.
a korabeli források szerint (további körülbelül ugyanennyi halálra fagyott menekülés közben); a rombolásban elpusztult a város nagy része, beleértve a református kollégium épületeit, könyvtárát és felszerelését.
Korabeli visszaemlékezés: „Két nap hamuba dönté a virágzó várost ugy, hogy alig maradt meg 20–30 háza. Leégett a híres református kollégyom, le 25–30 000 darabra menő becses könyvtára, kézirattára”
Fotó: Szőcs Ildikó/Facebook
A szabadságharc „legszörnyűbb vérengzése” és egyik legkeserűbb és legtragikusabb fejleménye, „az erdélyi sors legvéresebb áldozata”, az Erdélyben „szinte példátlan etnikai tisztogatás” nem csak a civil halottak nagy száma és a nagy múltú kollégium pusztulása, hanem az értelmetlen kegyetlenségek miatt is emlékezetes maradt. „Két nap hamuba dönté a virágzó várost ugy, hogy alig maradt meg 20–30 háza. Leégett a híres református kollégyom, le 25–30 000 darabra menő becses könyvtára, kézirattára, s becses múzeuma, gazdag érem- és ásvány-gyűjteménye, rablók és lángok martaléka lőn. Kik menekülhettek, azok Tordára, Felenyed, Újfalu, Csombordra futottak. De a roppant hideg sokakat az útban megfagylala” – írja Kőváry László Erdély története 1848–49-ben (Pest, 1861) című munkájában.
A román népfelkelők számos magyar települést feldúltak és kiraboltak, Nagyenyedet azonban elkerülték a harcok (bár az év végére már általánosak lettek a fosztogatások), helyőrség védte, és a közeli falvakból ide húzódott a birtokos nemesség is. 1849 januárjának elején Nagyenyed katonai védelem nélkül maradt a császári katonaság kivonulása után. Anton von Puchner tábornok, az erdélyi császári-királyi csapatok főhadparancsnoka pedig állítólag parancsba adta a város elpusztítását, hogy a magyar haderő ne tudja bázisként használni azt. A parancs kivitelezésével Ioan Axente Sever és Simion Prodan román népfelkelő vezéreket bízta meg.
1904-ben emlékművet avattak a vár falánál, a szűkszavú „MDCCCXLIX. Január 8.” felirat emlékezik a várfal tövében eltemetett civil áldozatokra
Fotó: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Alapítványa/Facebook
becslések szerint egy időben 16–20 ezer martalóc tartózkodott a városban. A magyar lakosokat válogatott kegyetlenségekkel, sokukat órákig tartó kínzások után ölték meg; jellemző volt az emberek lelövése, vasdorongokkal vagy fejszével való agyonverése. A várost felgyújtották, cseréppel vagy zsindellyel fedett épület nem maradt épen; a kollégiumot szisztematikusan kifosztották és felégették, a könyvtárat és a levéltárakat megsemmisítették, az értékeket elvitték vagy elpusztították. A dúlás január 11-éig tartott, de utána még több napon keresztül folyt a fosztogatás. A lakosok egy része az erdőkön keresztül menekült a közeli településekre, a városban rekedt túlélőket január 11–16. között honvéd- és császári csapatok mentették ki.
Az eseményekről a legrészletesebb krónikát Szilágyi Farkas (1839–1910) nagyenyedi református lelkész írta, aki gyermekként élte át a katasztrófát, és könyvéhez rengeteg szemtanútól, túlélőtől gyűjtött adatokat. Külön művet – Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1848–49-ben (Pest, 1863) – szentelt a történéseknek Kemény Gábor báró (1830–1888) is. A román hatalomátvétel után a vérengzést nem volt szabad említeni, csak az 1989-es rendszerváltás után nyílt lehetőség a történtek felelevenítésére. A 21. században Domonkos László rövid összefoglaló monográfiát jelentetett meg.
A dél-erdélyi szórvány magyar közösségek ünnepe kíván lenni, számukra kíván közösségi élményt biztosítani a Fehér Megyei Magyar Napok, amely szerdán este kezdődik Nagyenyeden – mondta el az MTI-nek Lőrincz Helga főszervező, nagyenyedi alpolgármester.
Nagyenyeden, az idén négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumban rendezett egész napos ünnepséget szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a magyar szórvány napja alkalmából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marosvásárhelynek van egy sajátos lelkülete, tartása és arra tanít, hogy ki kell állni a közösségért – hangoztatta Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő pénteken Marosvásárhelyen a 12. Vásárhelyi Forgatagon.
A marosvásárhelyi tanács pénteki rendkívüli ülésén belefoglalták a város 2025–2026-os tanévre érvényes iskolahálózatába a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot. Az új iskola igazgatójává Tamási Zsoltot nevezték ki.
Szeptember 1-jétől átfogó felújítási munkálatok miatt bezárják a nagyközönség előtt a csucsai Goga és Ady-múzeumot, amely várhatóan csak 2028 végén nyitja meg újra kapuit.
Sepsiszentgyörgyön augusztus 28–30. között zajlik az első MindFormers fesztivál, amely a tudomány, a művészet és a közösségi alkotás találkozási pontját kívánja megteremteni.
Háztetőmunkálatokat végző Maros megyei csalókat vett őrizetbe a Fehér megyei rendőrség. A két férfi házról házra járva vélhetően több személyt is becsapott.
Támogatja a Kolozs megyei önkormányzat a Mária-út népszerűsítését, a megyei tanács pénteki ülésén jóváhagyta a partnerségi megállapodást Kolozs megye és a Mária-út Egyesület Kolozs megyei fiókja között.
Aláírta Daniel David oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum állami felekezeti iskolaként való létrehozásáról szóló rendeletet. A miniszteri rendelet kimondja, hogy már a hamarosan kezdődő 2025–2026-os tan&
Mérföldkőhöz érkezik a több mint két éve működő Brassói Nemzetközi Repülőtér, ahol immár az 500 ezredik utas fog landolni szeptember elsején.
Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon (Rugășești).
Egy ember meghalt, hárman pedig megsérültek egy csütörtök esti balesetben a Maros megyei Maroskecén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás