Újra kiállítják a torinói leplet

Tíz év után újra kiállítják a torinói leplet az északolasz város Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katedrálisában; a katolikus egyház több mint hárommillió látogatóra számít a kiállítás 44 napja alatt.
A torinói lepel néven híressé vált ereklye a legenda szerint Názáreti Jézus halotti leple: az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták, miután levették a keresztről, majd ebben is temették el. Az ereklye eredetiségét mindazonáltal     eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. Az első napon, szombat délután óránként körülbelül háromezren haladtak el az ereklye előtt.

Eddig összesen másfél millió látogató regisztrált a május 23-áig nyitva tartó kiállításra, s a katolikus egyház további kétmillió érdeklődővel számol. Május 2-án XVI. Benedek pápa is elzarándokol a katedrálisba, hogy megtekintse a legenda övezte gyolcsdarabot. A 21. századi igényeknek megfelelően 3D-s szemüveg is vásárolható a kiállításon – tudósít a bbc.co.uk. Az ereklyét golyóálló, szabályozott klímájú vitrinben tárják a közönség elé. A legutóbbi közszemle óta eltelt tíz évben restaurátorok tovább dolgoztak a szöveten, többek között eltüntették azokat az éleket, amelyek a több évszázados összehajtogatott tárolás során keletkeztek.

A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata látható, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik. Egy 1988-as radiokarbonos vizsgálat során svájci, brit és amerikai kutatók egymástól függetlenül arra az eredményre jutottak, hogy a lepel a középkorból, feltehetően az 1260 és 1390 közötti időszakból származik. Később mikrobiológiai vizsgálatok alapján ezt az eredményt kétségbe vonták, s ma a kérdéssel foglalkozó mikrobiológusok azon az állásponton vannak, hogy a lepel „majdnem biztosan” Jézus idejéből származik. Más típusú vizsgálatokat is végeztek tudósok: pollenvizsgálatokkal például azt mutatták ki, hogy a leplen található virágpormaradványok Palesztinában és Kis-Ázsiában honosak. Végül a numizmatika is hozzájárult a kutatásokhoz, hiszen az alak jobb szeménél egy pénzérme lenyomatát mutatták ki, mely forgalomban volt Poncius Pilátus helytartósága idején (egy temetkezési szokás szerint pénzérmét helyeztek el a halott szemén).

A Vatikán hivatalosan nem állítja, hogy a lepel Jézus halotti gyolcsa. Hangsúlyozzák azonban, hogy az ereklye mindenképpen Krisztus szenvedésének erőteljes szimbóluma. A leplet 1578 óta őrzik a torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban. E több mint négy évszázad alatt mindössze kilencszer állították ki, a mostani a tizedik alkalom. A leplet a második világháborúban a Nápolyhoz közeli Montevergine bencés apátságba szállították, hogy elrejtsék Hitler elől, aki megszállottja volt az ereklyének. Sorsa később sem volt háborítatlan: legutóbb 1997-ben pusztult el kis híján a torinói katedrálisban dúló tűzvész során. Az égő templomban egy olasz tűzoltónak sokadik próbálkozás után végül sikerült széttörnie a 39 milliméter vastag védőüveget és kimentenie a lángokból a leplet. A tűzvészt követően, 1998-ban – húsz év után először – újra kiállították a világhírű ereklyét. Ezt követte a 2000-es millenniumi kiállítás, majd a mostani.