Új kápolna a Bekecsen

A zarándokhely különleges – egyházi, civil, önkormányzati, testvértelepülési és vállalkozói – összefogással született. Mi több, a segédkezésből a nyárádmagyarosi református egyházközség is kivette részét. Oláh Dénes főesperes szerint ami a Bekecsen történt, az valóságos csoda. „Az összefogás, a hit, az akarat és a szeretet csodája – sorolta prédikációjában. – Az ősi lármafától egy kődobásnyira, az egykori kápolna közelében, itt a hegy élén áll a formát öltött csoda.” A búcsúhely megépítése az összetartó és megtartó erő példája, a templom üzenet, az evangéliumi élet, a lelki üdvösség igazolása, tette hozzá a főesperes, aki a kápolna kigondolói, támogatói és építői közül legelsőnek Nagy László nyárádselyei plébánost emelte ki. „Péter apostolon is túltett, hiszen az Úrnak nem egy, hanem két sátrat állíttatott” – mondta Oláh Dénes, utalva a Nyárádmagyaroson befejezés előtt álló másik kápolnára.

„Egy álom vált valóra most, amikor büszkén áll a Bekecs ormán a négyszáz évvel ezelőtti templom utódja” – fejtette ki az egyik házi-, illetve ötletgazda, Kacsó Antal. Nyárádmagyaros község polgármestere volt az egyike azoknak, akik évekkel ezelőtt új kápolnát álmodtak a Bekecsre. Az elöljáró a Maros megyei önkormányzat elnökét, Lokodi Edit Emőkét, illetve a szomszédos települések polgármestereit is meggyőzte arról, hogy a felsőnyárádmenti magyarságnak szüksége van egy újabb kápolnára.

Az egyházi krónikák szerint a nyárádmentiek már évszázadokkal ezelőtt évente kétszer zarándokoltak el a Szent Antal tiszteletére emelt egykori kápolnához. Ezt megtehették mindaddig, amíg a búcsúhely a hanyagság áldozatává nem vált. A harangot ugyan sikerült megmenteni, és a búzaházi templomba menekíteni, ám a köveket a környékbeliek széthordták. Egyikük mégis megmenekült, és a nyárádselyei templom falába építve, feliratán keresztül hirdeti: „1600. Az bekecsi kápolna köve JHS.”

A négy évszázaddal ezelőtt épült kápolnáról beszélve, Csíki Dénes kanonok valószínűnek tartja, hogy azt az egyház a pogányok keresztény egyházba való bekapcsolása céljából emelte. A Bekecsen ma is látható az a hatalmas kőtömb, amit a környékbeliek Oltár-kőnek vagy Mosdó-kőnek neveznek, és amelynél a feltételezések szerint a hegyekben meghúzódott pogányok a múlt évezred közepén is különböző megtisztulási szertartásokat végeztek. Mostantól már nemcsak az ő rítushelyük, hanem a kereszténység szimbólumának számító kápolna, valamint a hozzá tartozó, pazar kilátást kínáló torony vonzhat egyre több zarándokot vagy természetjárót.