Történelmi találkozó készül

A német főpap hangsúlyozta, hogy egy ilyen találkozónak a létrejötte történelmi jelentőségű, mivel a római katolikusok vezetője és az orosz ortodoxok feje első ízben találkozna egymással az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadás óta. Mint Kasper fogalmazott, a szentatya és a pátriárka egyaránt kívánatosnak tartja az eseményt.

Konkrét lépések még nem történtek a két egyházfő találkozójának megszervezése érdekében. Mint Kasper bíboros hangsúlyozta: ennek az eseménynek a létrejötte nagyban függ a külső körülményektől és az orosz ortodox egyházon belüli helyzet alakulásától. A Vatikán ugyanis sérelmezi a moszkvai patriarkátus vádaskodásait, miszerint erőszakos hittérítésre törekszik orosz és ukrán földön. A Szentszék ezt elutasítja, hangoztatva, hogy nem óhajt az orosz ortodoxok körében hittérítő tevékenységet folytatni, csupán a mintegy 600 ezer oroszországi katolikust kívánja szolgálni.

A két egyház közötti feszültség miatt a mostani pápa elődjének, II. János Pálnak nem nyílt lehetősége arra, hogy zarándokutat tegyen Oroszországban. Egyébként az orosz a legjelentősebb ortodox egyház a maga 85 millió hívével (a világon összesen mintegy 200 millió ortodox felekezetű hívet tartanak nyilván), ugyanakkor a leginkább Róma-ellenes is. Kasper annak kapcsán jelentette be a találkozó lehetőségét, hogy a római Urbaniana Pápai Egyetem díszdoktorává avatták II. Krizosztomosz ciprusi érseket, a szigetország ortodox vallási vezetőjét. Az érsek eddig is a két egyház közeledésének elszánt híve volt, és valószínűleg fontos közvetítő szerep hárul rá a pápa és az orosz pátriárka találkozójának az előkészítésében. II. Krizosztomoszt szombaton fogadja XVI. Benedek, az érsek ezt követően Moszkvába utazik, ahol II. Alekszijnek számol be a pápai audiencián elhangzottakról.

Andrej Kurajev diakónus, a moszkvai teológiai intézet közismert professzora a bejelentés kapcsán úgy nyilatkozott, a XVI. Benedek pápa és II. Alekszij lehetséges találkozójáról szóló vatikáni bejelentés mögött a katolikusok azon törekvése húzódik, hogy rendezzék a problémákat az orosz ortodox egyházzal. Emlékeztetett arra, hogy a moszkvai patriarkátus álláspontja szerint egy ilyen találkozó nem lehet pusztán protokolláris jellegű. Kurajev hangsúlyozta: az ortodox egyház azt szeretné, ha a katolikus egyházfő erkölcsi értékelést adna a közelmúlt – és részben a jelen – eseményeiről is. Kijelentette, hogy a pápának el kell ítélnie a görög katolikusoknak az ukrajnai ortodoxok elleni, a Vatikánnal való egység megteremtésének nevében elkövetett erőszakos cselekedeteit.

Vszevolod Csaplin esperes, a moszkvai patriarkátus helyettes külügyi vezetője közölte, hogy a pápa és a pátriárka találkozójának időpontjáról az utóbbi években nem egyeztettek, és most sincs folyamatban ilyen egyeztetés. Leszögezte, hogy a katolikus és az ortodox egyház közötti párbeszédtől függ a találkozó létrejötte, ami „természetesen azt is magában foglalja, hogy a katolikus egyház a pravoszláv országokban történő cselekedetei tervezésekor és megvalósításakor készen áll-e figyelembe venni híveink fájdalmát és nyugtalanságát”.

Hírösszefoglaló