Tabu az egyház belügye

Átfogó, advocacy-kampányt indítana a nők hátrányos megkülönböztetésének megszüntetéséért a Transindex – mondta el érdeklődésünkre Kelemen Attila, az internetes újság vezetője, miután az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) úgy döntött: egyházi ügyekbe a testület nem szólhat bele. Mint ismeretes, a Désiré Alapítvány és a Transindexet kiadó Média Index Egyesület feljelentette a református és evangélikus egyházat, mert állításuk szerint a nőket hátrányos megkülönböztetésben részesítik a teológiai felvételin. Indoklásukban kifejtik, tavaly szeptemberben például összesen 19 helyet írtak ki fiúk és 3 helyet nők számára. „Így olyan lányok estek ki a vizsgán, akik jobb jegyátlagot értek el, mint az utolsónak felvett fiú jelentkező” – áll a honlapjukon. A CNCD viszont az esélyegyenlőségi törvény 3. cikkelyére hivatkozott, amely egyértelműen kimondja, hogy a törvény nem vonatkozik az egyházakra, így állást sem foglalhatnak a kérdésben. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke a Transindexnek arról is beszámolt, a testület egy tagja különvéleményt fogalmazott meg – ebben pedig az áll, hogy az egyházak igenis diszkriminálnak a nőket illetően.
„Mindenképpen folytatni fogjuk az akciót, de előbb szeretnénk kézhez kapni a CNCD hivatalos indoklását” – mondta Kelemen Attila, aki azt sem tartotta kizártnak, hogy esetleg beperelik a diszkriminációellenes tanácsot. A feljelentést Kelemen „kommunikációs projektnek” nevezte, amely állítása szerint elérte célját, vagyis sikerült egyházi témává tenni az ügyet. „A második lépés az lenne, hogy a gát átszakadjon” – fogalmazott. Ezért egy átfogó, úgynevezett advocacy-kampányt indítanak, amelynek célja, hogy nem konvencionális eszközökkel erősítsék meg a köztudatban: fel kell számolni a szerintük diszkriminatívnak tartott állapotot. Jelenleg éppen a kampány részletein dolgoznak. „A hét végén találkozunk egy kreatív csoporttal, és közösen beszélgetünk majd a folytatásról” – árulta el a Transindex vezetője, aki szerint a végső cél az volna, hogy szégyenletessé váljon a hátrányos megkülönböztetés gyakorlata. Hozzátette: a kampányt nemcsak az egyházi, hanem az RMDSZ-en belüli diszkrimináció felszámolásáért is folytatják, hiszen a szövetségnek jelenleg egyetlen női képviselője vagy szenátora sincs.
A református és evangélikus egyházak vezetői már a feljelentés nyilvánosságra kerülésekor hangoztatták: nincs szó hátrányos megkülönböztetésről, annyi női hallgatót vesznek fel a teológiára, ahányat később el tudnak helyezni. Az egyházak kitértek arra is, gondot jelent a lelkész házaspárok elhelyezése, mert kevés olyan gyülekezet van Erdélyben, amely két lelkészt el tudna tartani – a házaspár tagjai külön parókiákra való helyezésének pedig vagy a házaspár, vagy a gyülekezetek látnák a kárát. Egyházi berkekben a vélemények megoszlottak: volt, aki egyházellenes provokációt látott a feljelentésben, mások viszont úgy gondolták, az akció segít az előítéletek felszámolásának folyamatában.