Szilágyperecseni hívő együttlét

A helyi magyarság református és baptista egyházközségének bensőséges hitélete nem csak a gyülekezet híveire van jótékony hatással, hanem az emberek közötti kapcsolatokat is pallérozza. Nagy Bálint református és dr. Borzási István baptista lelkipásztor az egyházak közötti ökuméniát új tartalommal töltötte fel.

Gitáros és dobos istentisztelet

Szilágysági viszonylatban is kiemelkedő a református templom látogatottsága: az 1700 hívőből mintegy 350 ember jön el vasárnapi rendszerességgel istentiszteletekre. Ez pezsgő hitéletet és sok egyházi foglalkozást jelent. Konzervatív gyülekezetekhez szokott hívő ember számára furcsának tűnhet a Nagy Bálint által bemutatott egyházi szolgálat, ahol a szószéki prédikációt zenés, hangszeres betétek egészítik ki.

A fiatalok lelki világához közel álló református pap már az elejétől eldöntötte, hogy minden olyan módszert bevet, amellyel a fiatalabb korosztályokat is becsalogathatja a templomba. Az ifjúság mindig is „vevő” a szokványostól eltérő, megújított egyházi szolgálatra.

„A gitár a kilencvenes években is nehezen nyert teret az istentiszteletek rendjén, a dobot még nehezebben fogadták az emberek. Az idősebb nemzedékek tagjaival végül is sikerült megértetnem, hogy teret kell engedni a lendületesebb ifjúsági megnyilvánulásoknak. Szeretettel és bátorítással kell közelíteni hozzájuk. Túl kell látni a dob dübörgésén vagy az elektromos gitár hangján. Őszintén kell velük beszélgetni. Ki kell deríteni: rátaláltak-e Krisztusra? Kap-e békességet és szeretetet a fiatal az egyházközségben?” – magyarázza a lelkész az ifjúsággal végzett munka lényegét.

Ma a 30-40 állandó IKE-s a pap jobb kezének számít: az egyház számukra a második család. Hogy a módszer mennyire bevált, mi sem bizonyítja jobban, mint az év közben Perecsenben vagy perecseni fiatalok részvételével megtartott számos ifjúsági rendezvény, amely a helyi és a környékbeli fiatalok százait mozgatja meg.

Az eredmény tetten érhető a gyülekezeti hitélet megerősödésében és kiteljesedésében, illetve a család szerepének a felértékelődésében egyaránt. Nagy Bálint örömmel újságolja, hogy egyre több a háromgyerekes család, főleg az egykori IKE-s fiatalok körében. A virágvasárnap konfirmált 28 református gyerek a régi korok szép emlékét idézi: Szilágyperecsen továbbra is azon kevés szilágsági település közé tartozik, ahol a lakosság létszáma nem apad.

Baptista zenei nevelés

A mintegy kilencezer taggal rendelkező Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének 250 gyülekezete közül a perecseni 310 felnőtt tagjával a legnagyobbak közé tartozik. A gyülekezet lelkipásztora, dr. Borzási István neve nemcsak helyben ismert, hiszen két cikluson keresztül vezette az erdélyi magyar baptista egyházat. Több egyházi témájú könyv szerzőjeként és baptista rádióműsorok állandó szerkesztőjeként tartják számon Erdélyben.

A 2010-ben százéves megalakulását ünneplő perecseni baptista közösségnek ma impozáns, szép temploma van. Nem véletlen, hogy Borzási Istvánnal is elsősorban a fiatalokról beszélgetünk, hiszen amikor az új templomot megmutatta, az oldalsó kis termek, szobák rendjén kiderült: sok gyerek- és ifjúsági foglalkozásuk van, a zenei nevelésre helyeznek nagy hangsúlyt. A kottatanulás, és a hangszerekkel való ismerkedés másodikos-harmadikos korban kezdődik.

Foglalkozásaikra nemcsak a baptista, hanem a falu református gyerekeit is fogadják. A kisiskolások először a mandolinon tanulnak, utána jön a hegedű, a fuvola és a többi fúvós hangszer. Mindkét felekezet fiataljai később a saját templomukban szolgálnak zenei intermezzókkal az istentiszteletek rendjén.

A baptisták hitélete, ifjúsági és felnőttfoglalkozásai egyértelműen jótékonyan hatott a szilágyperecseni református gyülekezetre is. A többi protestáns egyháztól elsősorban a felnőttkori keresztségben különböző baptisták belső rendje azt is lehetővé teszi, hogy a lelkipásztor közvetlenebb kapcsolatot tartson híveivel, és intenzívebb legyen az emberek lelkigondozása.
Nagy Bálint és Borzási István egyformán kiemeli az ökumenizmus szerepét a falu életében.

A református lelkész szerint a szomszéd a szomszédhoz jár, és nem a baptistához vagy az ortodoxhoz. Sokszor kedvesebbek a más felekezethez tartozókkal szemben a falubeliek, mint a sajátjaikkal, ezzel is igyekeznek jó benyomást tenni a másikra. Lelkipásztoruk szerint a magyar baptisták éppen úgy szeretik nemzetüket, mint a többi felekezet. Együtt ünnepelnek, és közösen vesznek részt a falu életében. A hitélet különbözőségein túl az emberek egymás között jól megélik az ökumenizmus alapelveit.

Húsvét után
Reformátusoknál és baptistáknál egyaránt a legnagyobb egyházi ünnep a húsvét. A háromnapos tavaszi ünnepre hazajöttek a külföldön dolgozó perecseniek is, így a legtöbb házban együtt lehetett a családok több nemzedéke.

„Aki ünnepen eljön a templomba, elcsendesedik, és befele figyel. Sok ember ilyenkor teszi fel magának a kérdést: kicsoda Isten számomra? Miért teremtett? Mit jelent a bűn az életemben? Mit rontottam el, és mit tudna Isten abból helyrehozni? ” – magyarázza az ünnep lényegét Nagy Bálint református lelkész, aki szerint egyre többen érzik úgy, hogy életük beszorult valahova. Ilyenkor jöhet a felismerés: Istennél nincs lehetetlen, ő nyitja fel a lélek dobozait a jövő felé.