Nemzetközi vita a magyarországi egyházi törvényről

 Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a korábban bejegyzett mintegy háromszáz egyház fele nem folytatott vallási tevékenységet, s többet közülük nem is lehetett elérni a bejegyzett címén. Rétvári Bence több európai uniós ország egyházügyi szabályozását ismertette annak bizonyítására, hogy a magyar gyakorlat nem számít restriktívnek, sem privilegizálónak. Elmondta, hogy a legutóbbi magyar népszámlálás során a lakosság magát hívőnek valló részének 98,9 százaléka a 14 elismert egyházhoz tartozik. Rámutatott, hogy mind az érvényben lévő alkotmány, mind pedig a jövőre életbe lépő alaptörvény elválasztja egymástól az állam és az egyház tevékenységét.

A fórumon Paula Shriefer, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet érdekképviseleti igazgatója hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a törvény privilegizálja az elismert egyházakat a többi vallási közösséggel szemben, valamint sok feltételhez kötött, átpolitizált parlamenti regisztrációs folyamatot ír elő, ezért sürgette a jogszabály visszavonását vagy módosítását. Shriefer elismerte, hogy a magyar egyháztörvény nem korlátozza a szabad vallásgyakorlást, és nem üldözi azokat a közösségeket, amelyek nem kapták meg az egyházi státuszt, de úgy vélekedett, hogy Magyarország az európai normáknak ellentmondó jogszabállyal alacsonyra helyezte a mércét.

Eközben az Európai Bizottság (EB) és az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa válaszolt az egykori demokratikus ellenzék több tagjának az egyháztörvény ellen tiltakozó nyílt levelére. Viviane Reding jogkör hiányára hivatkozik, Thomas Hammarberg felkérte a kormányt, hogy ismertesse nézeteit a törvényről – közölte Rajk László, a nyílt levél egyik jegyzője az MTI-vel. A közlemény szerint mindkét biztostól válaszlevelet kapott az a tizenöt egykori ellenzéki személyiség, akik augusztus 8-án „az új magyar egyháztörvény európai normákat sértő rendelkezései miatt” nyílt levében vizsgálat megindítására szólították fel az Európai Unió brüsszeli bizottsága és a strasbourgi ET emberi jogokért felelős biztosait.

A nyílt levélben az állt: „mindeddig az EU egyetlen tagállama sem merészelt ilyen szemérmetlenül szembehelyezkedni a vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, az egyház és az állam szétválasztása elvével közös Európánk bevett alapjogaival”. A közlemény szerint Viviane Reding, az EB alelnöke és egyúttal emberi jogi biztosa válaszlevelében leszögezi: „a vallásszabadság iránti tisztelet az Európai Unió egyik alapértéke”, de leszögezi, hogy az EB-nek nincs jogköre arra, hogy közbelépjen. Thomas Hammarberg, az ET emberi jogi biztosa augusztus 31-én kelt válaszlevelét másolatban megküldte a magyar kormány strasbourgi állandó képviselőjének is. Ebben kifejti: „párbeszédet kezdeményeztem a magyar hatóságokkal, arra kérve őket, ismertessék velem az új törvénnyel kapcsolatos nézeteiket”.