Nem ítélkezne, „empátiát” kér a pápa

„Ha egy ember meleg, keresi Istent, és jó szándékú, akkor ki vagyok én, hogy ítélkezzem felette?\" – mondta Ferenc pápa újságíróknak hétfõn, miután visszatért a riói katolikus ifjúsági világtalálkozóról. A pápa azt mondta, a homoszexuális papoknak meg kell bocsátani, és el kell feledni a bûneiket. „A katolikus egyház katekizmusa világosan elmagyarázza ezt\" – idézi a BBC Ferenc pápát.

„Azt írja, a melegeket nem szabad kirekeszteni, hanem intergálni kell õket a társadalomba\" – mutatott rá az egyházfõ, aki hozzátette, nem az a baj, ha valaki homoszexuális, hanem az, ha valaki emellett kampányol, éppúgy, mintha valaki a kapzsi emberek, a politikai oldalak vagy a szabadkõmûvesek mellett kampányol. A nõk egyházban betöltött szerepérõl a pápa azt mondta, nagyobb szerepet szán nekik, mint hogy jótékonysági szervezetek elnökei legyenek, a nõk pappá szentelésével kapcsolatban azonban az egyház világosan kinyilvánította, hogy ez az út nem járható.

Fordulatról beszél az olasz sajtó

Újnak és forradalminak nevezte Ferenc pápának a Rióból Rómába tartó repülõúton a melegközösségrõl tett kijelentéseit a legnagyobb olasz napilap. A Corriere della Sera Giovanni Reale olasz katolikus filozófus véleményét kérdezte, aki szerint a Ferenc pápa által felmutatott, „ítélet nélküli hit fordulatnak számít\" az egyház történetében.

„A pápa a mindenki iránti szeretetrõl beszélt, amely a melegekre is vonatkozik. Teljesen más kérdés a melegházasság és a melegek részérõl való örökbefogadás\" – hangoztatta a Corrierének Ludovine de la Rochere, a melegházasságot ellenzõ francia La Manif pour tous francia egyesület vezetõje. A Corriere szó szerinti átírásban közölte Ferenc pápának a nemzetközi sajtó tagjaival tartott kötetlen beszélgetésének szövegét, a balközép napilap úgy értékelte, Ferenc pápa szavaival megteremtette az „empátia egyházát\".

„Rendkívüli lépésnek\" nevezte az egyházfõ kijelentéseit Nichi Vendola, a Baloldal Környezet Szabadság (SEL) elnöke, aki sohasem titkolta homoszexualitását. A GayCenter olasz melegegyesület szerint Ferenc pápa „elõrébb jár számos olasz katolikus politikusnál\", de hozzátette, hogy a melegjogok érvényesítésének legnagyobb ellenzõje továbbra is az egyház marad. Az olasz sajtó a melegekrõl elhangzott kijelentés mellett jelentõsnek értékelte azt is, hogy Ferenc pápa nyitottnak mutatkozott az elváltaknak az egyházba történõ visszafogadására.

„Kettõs erkölcsiség\"

A német sajtóban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a liberális Süddeutsche Zeitung is kommentárban foglalkozott kedden Ferenc pápának a homoszexuálisokkal kapcsolatos hétfõi kijelentésével, amelyet üdvözöltek politikai és társadalmi szervezetek is. A FAZ Összefonódások címmel közölte Daniel Deckers kommentárját, amely szerint kevés területen mutatkozik akkora távolság a nyugati modernség életérzése és a katolikus egyház tanításai között, mint a homoszexualitás megítélésében, valamint a nõknek az egyházban betöltött szerepével, jogaival kapcsolatban, és semmi sem utal arra, hogy ez a távolság a közeljövõben csökkenne.

A Süddeutsche Zeitung Új hangvétel a régi harcok helyett címmel közölte Matthias Drobinski kommentárját, amelyben a liberális lap szerzõje kiemelte: a pápa a melegekkel szembeni diszkrimináció elutasításával és a vatikáni meleglobbi létének elismerésével magától értetõdõ, nyilvánvaló dolgokat mondott el, és szerinte „ügyesen nem vett tudomást\" az „igazán kényes kérdésrõl\", arról, hogy a melegek vajon csak szexuális önmegtartóztatással válhatnak-e igazzá Isten elõtt. Ugyanakkor „az új hangvétel\" figyelemre méltó, azt jelzi, hogy „valaki itt el akar távolodni a régi frontvonalaktól\" – írta a liberális lap szerzõje.

Hozzátette: a római katolikus egyháznak a melegekhez fûzõdõ viszonyát a „kettõs erkölcsiség\" jellemzi, hiszen a melegek akárhogy is követik az egyház tanításait, mégis bûnben élnek, ha megélik az egyház szerint természetellenes szexualitásukat. A kettõs morál másik oldala az a szerzõ szerint, hogy a római katolikus egyházban magas a meleg papok aránya, és ezzel a „kettõs élet\" aránya is, akinek pedig ilyen „strukturális hazugsággal\" kell élnie, az korrumpálható és zsarolható lesz – írta a szerzõ, hangsúlyozva: „legfõbb ideje leszámolni ezzel a kettõs morállal\".

A Mi vagyunk az egyház (Wir sind Kirche) nevû német katolikus reformmozgalom üdvözölte Ferenc pápa nyilatkozatát. Az egyházfõ szavai „a felszabadító hatást válthatják ki, és azt is kell kiváltaniuk valamennyi pap esetében, akik homoszexuálisak, és ezt mostanáig titkolniuk kellett\" – nyilatkozott Christian Weisner, a mozgalom szóvivõje a Spiegel Online hírportálnak. Volker Beck, a Zöldek parlamenti képviselõje – aki nyíltan vállalja homoszexualitását – úgy vélte: Ferenc pápa nyilatkozata reménykeltõ. Ugyanakkor „nincs szó sokkal többrõl, mint reményrõl\" – tette hozzá a politikus, megjegyezve, szerinte rejtély, hogy a pápa miért intézett „kirohanást\" az állítólagos meleglobbi ellen.

Utcára vonulnának a fiatal papok

Ferenc pápának a riói ifjúsági találkozón megfogalmazott, az egyház megújulására vonatkozó kijelentései is nagy visszhangot váltottak ki. A fiatal papok támogatják az egyházi megújhodást: kivinnék az utcára, az emberek közé a vallás ügyét, de ebben gondot okozhat a papság csökkenõ száma.

A Rio de Janeiró-i Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón részt vevõ hívõk, a papság és vallásszakértõk is egységesen értelmezték Ferenc pápa riói üzeneteit: a katolikus egyháznak újult erõre van szüksége, ki kell lépnie a templomok falai közül, hogy az emberek közt elvegyülve hirdessék az igét. Csak ezáltal lehet növelni az egyház modern társadalmakban betöltött szerepét. Azonban sokakban felmerült a kérdés: hogyan lehet megvalósítani az egyházfõ iránymutatásait egy olyan egyházban, amelynek egyebek között komoly kihívást okoz, hogy nincs elegendõ pap, a hívõk száma pedig csökken.

A katolikus egyház súlya az utóbbi évtizedekben csökkent a hagyományosan katolikus Brazíliában, továbbá Európában és az Egyesült Államokban is. Vatikáni statisztikai adatok szerint a világ katolikus egyházközösségeinek egynegyedében nincs állandó pap. Brazíliában – ahol a világ legnagyobb létszámú katolikus közösségét jegyzik – az 1980-as évektõl napjainkig 89 százalékról 65 százalékra csökkent a katolikus vallást követõk aránya. A dél-amerikai országban a vallási megújhodást hirdetõ pünkösdista-evangelista egyházak, az Egyesült Államokban pedig a vallási „megagyülekezetek\" hódítottak teret, Európában pedig sokan egyszerûen nem követnek semmilyen vallást.

Egyes hívõk szerint a Ferenc által javasolt változások inkább a papság hozzáállását és módszereit tekintve jelentenek újdonságot, tartalmilag kevésbé. A pápa nem feszegetett olyan, a katolikus egyházközösségen belül és azon kívül is érzékeny témákat, mint a fogamzásgátlás, az abortusz, vagy a papi nõtlenség.