2009. augusztus 14., 10:492009. augusztus 14., 10:49
Kálmán Peregrin ferences, a kegyhely igazgatója elmondta: a főbúcsú pénteken este, Szűz Mária mennybevitelének előestéjén a Boldogasszony halála népi virrasztás felelevenítésével, a palócok jellegzetes áhítatával kezdődik. Az ősi palóc szokást a rimóci hívek elevenítik fel a Nagyboldogasszony-bazilikában. A virrasztó zsolozsma mintájára kialakult ájtatosság Máriát kíséri a Szentháromság elé, a hívők egyben saját halálukra is felkészülnek.
A hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek Mária testét, hanem magához emelte a menynyei dicsőségbe. Mária elszenderedésének napját már a VI. században ünnepelték Jeruzsálemben. Szent István király e napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. A népi hagyomány szerint a mai Szentkút forrása Szent László király lova patája nyomából fakadt 1091-ben vagy 1092-ben.
Az első testi gyógyulás 1095 és 1195 között történhetett, amikor a Szűzanya megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a forrásvízzel meggyógyította. Erdő Péter bíboros, prímás 2006-ban a búcsún hirdette ki ünnepélyesen Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok