Meszlényi Zoltán püspökre emlékeztek

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. A római Gregoriana Egyetemen hallgatott teológiát, 1912-ben filozófia doktorátust szerzett. 1915-ben Innsbruckban szentelték pappá. A teológiai doktorátus megszerzése után Komáromban volt káplán, majd a prímási kancellária hivatalában 1917-ben érseki levéltáros és szertartó lett. 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá nevezték ki, 1926. január 30-án pedig hercegprímási és érseki titkár lett. 1934-től az egri érseki jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben pedig a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést. 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási Főszentszék zsinati bírója volt, majd 1937-ben Sinope címzetes püspökévé szentelték.

Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, nem sok időre rá Meszlényi lett az egyházmegye vezetője. Már 1946 szeptemberétől készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette. 1950. június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták. Már halott volt, amikor 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba szállították, 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték, 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd földi maradványai az esztergomi bazilikába kerültek.

Erdő Péter indította el a boldoggá avatási eljárást 2004-ben. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában. Október 31-én Erdő Péter hirdette ki Meszlényi Zoltán boldoggá avatását az esztergomi bazilikában, ünnepi szentmise keretében.