Megújulhat a hatszáz éves Szent Mihály-hegyi templom

Támogatható a felsőhá­rom­széki Szent Mihály-hegyi római katolikus barokk műemlék templom és épületegyüttes felújítása – jelezte vissza a pályázóknak a központi fejlesztési régió ügynöksége. Felső-Háromszék egyik legértékesebb barokk műemlék épülete felújítására a lemhényi és kézdialmási önkormányzat, valamint a két település római katolikus plébániája tavaly közösen nyújtották be a pályázatot.

Molnár István, Kézdialmás polgármestere a Krónika megkeresésére elmondta, a templom a két egyházközség tulajdona, a konzorciumban a lemhényi önkormányzat 55 százalékkal, a kézdialmási 45 százalékkal vesz részt, a vezető pályázó a lemhényi önkormányzat. „Lu­kács Róbert lemhényi polgármesterrel vállvetve végezzük a munkát. Már azzal is megelégszünk, ha a pontozás után pótlistára kerülünk, mert általában maradnak meg pénzek, azokat átcsoportosítják, hogy ne küldjék vissza az Európai Uniónak, és akkor a mi templomunk felújítására is jut. Szent Mihály hatszáz évig vigyázott a templomunkra, ezután is fog” – mondta a polgármester.

A konzorcium összesen 1,5 millió eurót hívna le az A kategóriás műemlék épületegyüttes felújítására, ebből az összegből kívül-belül lehetne restaurálni a templomot, a harangtornyot, várfalakat, a bástyákat. Elvégeznék a teljes strukturális megerősítést, ahol nincs meg a másfél méteres alap, ott beöntik, jelenleg vasoszlop óvja a gótikus boltozatot a beomlástól, ezt kivennék, más, korszerűbb megoldást alkalmaznának, megoldanák a vízelvezetést, belül felújítanák a padlót, az oltárt, restaurálnák a nyílászárókat, sőt egy 3500 eurós áramfejlesztő vásárlása is szerepel a tervben, részletezte Molnár István.

A pályázat értékének 5 százalékát lehet kérni útjavításra, ebből kockakövekkel raknák ki a másfél kilométeres odavezető utat, és parkolót is kialakítanának. A polgármester rámutatott, utoljára 1984-ben volt nagyobb lélegzetű állagmegőrzés, aztán hat évvel ezelőtt megforgatták a tetőcserepeket, de szükség van az átfogó felújításra. A folyamat tulajdonképpen 2011-ben indult be, akkor Kelemen Hunor volt a művelődési miniszter, és 200 ezer lejt hagyott jóvá a tervek elkészítésére. Egy évvel később a tervek megvoltak, a lemhényi polgármesteri hivatal kiállította az építkezési engedélyt, és elvégezték a régészeti feltárásokat. A kormányforrások aztán elapadtak, de tavaly aktualizálták a terveket, és benyújtották a pályázatot.

A templomvárat 1332-ben Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A templom diadalívén feltüntetett dátum: „Olim erat seriptum 1510” újítást jelölhet. A templomot 1777-ben barokk stílusban átépítették, védőfalai 17. századiak két bástyával és egy kaputoronnyal, amely harangtorony is egyben. Az egyhajós, torony nélküli templom ovális, magas várfallal övezett udvar közepén áll, harangtornya barokk hagymakupolával fedett. Orgonája nem működik, mert a fémsípok a világháborúban megsemmisültek. A legenda szerint a két falu megegyezett, hogy elcserélnek két kutyát, egyszerre hazaindítják őket, és ahol találkoznak, oda építik a templomot, az almásiak megverték a lemhényi kutyát, ezért az nem tudott szaladni, ezért van a templom Almáshoz közelebb.