Már csak egyetlen bíborost várnak a Vatikánba, elkezdődött a készülődés

A csütörtök délelőtti ülésen 16 bíboros szólalt fel, közöttük a kúria gazdasági hivatalainak vezetői. A kongregációk harmadik napján tizennyolc bíboros szólalt fel a vatikáni szinódusteremben tartott tanácskozáson. A témák az egyháznak a mai világban való szerepét és a kúria munkáját érintették, de szó volt az új pápa „profiljáról” is. Korábban 51 bíboros szólalt fel a hétfőn délelőtt és délután, kedden és szerdán pedig csak fél napig tartó bíborosi tanácskozáson – mondta el Lombardi.

A szóvivő szerint a tanácskozáson a bíborosi testületnek az a véleménye kerekedett felül, hogy nem kell siettetni a konklávé összehívását, mivel világos elképzeléssel akarnak belépni a Sixtus-kápolnába a pápaválasztásra. Ez az egyházi szabályok szerint legkorábban március 15-én kezdődhet. A Sixtus-kápolnát már kedden lezárták a látogatók előtt, akárcsak a Vatikáni Múzeum más termeit is a konklávéra való felkészülés jegyében. Zárva tart a Borgia-lakosztály és a modern vallásos művészeti gyűjtemény is, a múzeum többi része azonban továbbra is szabadon látogatható. A Sixtus-kápolna évi ötmillió látogatóval a Vatikáni Múzeum első számú látványossága, bezárása után rögtön visszaesett az intézménybe látogató turisták száma.

Federico Lombardi azt is közölte, hogy a február 28-án lemondott XVI. Benedek halászgyűrűjét, amelyet távozásakor nem törtek össze, az utóbbi napokban egy vésővel összekarcolták, és ezzel érvénytelenítették a pecsétgyűrűt, amelyet a Vatikánban őriznek. 

Felkészületlen bíborosok

A La Repubblica napilap értesülései szerint a bíborosi tanácskozáson felszólalt a spanyol Julian Herranz, a XVI. Benedek által titkosított Vatileaks-dosszié egyik szerzője is. Herranz azt állította, hogy a vatikáni dokumentumok kiszivárogtatásának botrányáról szóló dosszié egy bíborost sem érint. A lap szerint Herranz kijelentéseit az „átláthatóságot követelő” Cristoph Schönborn bécsi érsek és az észak-amerikai bíborosok is fenntartással fogadták. Francis George washingtoni érsek kijelentette: „nem számít, hány pápaválasztó érkezett már meg, ha már mindannyian itt lennénk, akkor sem szeretnék még bevonulni a konklávéba, még nem állunk készen arra.” Philippe Barbarin lyoni érsek azt mondta: „Legalább tíz bíborost szívesen megszavaznék pápának, de még nem tudom, kinek a nevét írom majd a szavazócédulára.”
George Pell, Sydney érseke korábban a La Stampa olasz napilapnak azt hangoztatta, hogy a „pápa nemzetisége másodlagos, de én dél-amerikai pápára fogadok”. Pell szerint ugyanakkor az olasz jelöltek előnyben vannak, „mivel 1978 óta nem volt olasz a pápa”.

Pell hozzátette, hogy a római kúriában kirobbant Vati-leaks-botránynál is fontosabb kérdések várnak az új egyházfőre „a vallástalanság és demográfiai hanyatlás Európában, a keresztények elleni erőszak a Közel-Keleten, a Kínával való nyitás”. Francis Eugene George chicagói érsek hétfőn azt hangoztatta, hogy húsvétra új vezetője lesz az egyháznak. Washingtoni kollégája, Donald William Wuerl szerint akárki is lesz az új pápa, a „pedofíliabotrányokat nem szabad elfelejtenie”. Sean O’Malley bostoni érsek az újságíróknak kijelentette, „rettegés fogja el, ha arra gondol, hogy pápává választhatják”. Az esélyes pápajelöltek között számon tartott Marc Ouellet québeci érsek azt mondta, „megpróbálok felkészülni az eshetőségre”. Claudio Maria Celli bíboros, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának eddigi elnöke azt hangoztatta, „jó lenne, ha az új pápa a miszszionáriusok közül kerülne ki”.

Erdő Pétert mutatta be a Die Welt

A pápaválasztás esélyeseiről közölt sorozatában mutatta be csütörtökön Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket a Die Welt. A német konzervatív lap az Erős magyar hálózattal című írásának alcímében kiemelte, hogy Erdő Péter XVI. Benedek irányvonalát követi a hittudományi és erkölcsi kérdésekben. A Ki lesz a pápa? című sorozat hatodik részeként közölt cikkben kifejtették: a magyarokról ismert, hogy akkor is elsőként lépnek ki a forgóajtón, ha utolsóként léptek be, ez a képesség pedig Erdő Péter javára válhat a pápaválasztó gyűlésen.

Erdő Péternek minden adottsága megvan ahhoz, hogy rácáfoljon a jóslatokra, amelyek szerint XVI. Benedek volt az utolsó európai a pápai trónon – áll a cikkben, amely szerint a magyar bíboros „kulcsszerepet játszik az európai egyházfejedelmek között, akik még mindig a bíborosi kar felét teszik ki”. Erdő Péternek „mesebeli nyelvi tehetsége” van, és valamennyi társánál kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezik a bíborosok körében, hálózatát azonban nem „a szálak machiavellista mozgatójaként”, hanem „Isten hiteles embereként” működteti – írta a Die Welt. Erdő Péter pályafutását bemutatva hozzátették: a magyar bíboros már eddig is „lélegzetelállító karriert” futott be.