Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni a szomszéd népeket, anyai segítsége pedig ma is át tud vezetni minden történelmi akadályon és nehézségen – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szerdán Lengyelországban, a częstochowai Mária-kegyhelyen.
2015. június 27., 11:552015. június 27., 11:55
A Fekete Madonna vonattal érkezett több mint 900 magyar zarándoknak tartott szentmisén a bíboros arról beszélt, fontos, hogy reális, igaz képünk legyen a saját múltunkról, népünk azonosságáról és jelenlegi értékeiről.
Fontos továbbá annak is tudatában lenni, hogy a magyar kultúra nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá, ami. Kiemelte: ez a hit nem az elzárkózás vallása, hanem a mások felé is megnyíló szereteté, amely képes arra, hogy a különböző eredetű katolikusokat egyetlen közösséggé forrassza. „Ebben a hitben és ebben a szeretetben alakult ki a török idők után az a kulturális és emberi közösség, amit ma magyarságnak nevezünk” – fogalmazott a bíboros.
Erdő Péter felidézte: a törököktől ostromlott Bécs megsegítésére induló Sobieski János lengyel király is a częstochowai Szűz Mária képe előtt imádkozott, az 1683. szeptember 12-én Bécs alatt az ő vezetésével aratott híres győzelmet pedig a katolikusok egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították. Amikor az egyesült európai keresztény hadak végül legyőzték a törököt, Sobieski első útja a loretói Szűzanya kápolnájába vezetett, mert egyértelműen „a Boldogságos Szűz Mária segítségének tulajdonította a győzelmet és a szabadulást”.
Nem sokkal ezután következett a párkányi csata és Esztergom felszabadítása. Három évvel később, százötven évnyi török uralom után felszabadult Buda, végül pedig az egész ország. Visszatért a kereszténység és lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a magyar kultúra is. „Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította” – tette hozzá Erdő Péter, aki szerint Częstochowa Magyarország újjászületésének és szabadulásának kezdetét is jelentette.
A bíboros szólt arról is, hogy a magyar alapítású pálos kolostorban őrzött Fekete Madonna a Mária-képek egy különleges típusához tartozik: klasszikus hodegitria ábrázolás. A hodegitria név arra utal, hogy vezet minket az úton. Ezeken a Mária-ábrázolásokon a szűzanya bal karján tartja a gyermek Jézust, jobb kezével tisztelettel rámutat. A gyermek nem édesanyjára néz, hanem kissé balra fordul és akárcsak Mária, ő is a távolba tekint: a nézőre, „vagyis ránk figyel”.
A częstochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Częstochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba. A Fekete Madonna vonatos zarándoklatot a częstochowai Mária-kegyhelyre 2011-ben szervezték meg először Székely János esztergom-budapesti segédpüspök kezdeményezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!