Kiállítják a leplet

A leplet II. Umberto exkirály adományozta II. János Pál pápának, s most utóda, Benedek pápa rendelkezik a Jézus halotti leplének tartott ereklye fölött, melyet az északolasz városban egy díszes ezüstládában őriznek. Utoljára 2000-ben, a katolikus jubileumi évben tették közszemlére, a 20. században pedig csak négy alkalommal mutatták be a közönségnek. A 4,4×1,2 méteres lenvászon egy megfeszített ember testének lenyomatát őrzi. Az 1988-ban angol, svájci és amerikai laboratóriumokban elvégzett szénizotópos vizsgálat eredményeképpen a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a lepel a 13–14. századból származhat, és nem lehet Krisztus halotti gyolcsa. Azzal a válasszal azonban adósak maradtak, vajon hogyan került a test lenyomata a vászonra.
Egyes szakértők szerint itt az idő, hogy az azóta jóval fejlettebb technikai eszközökkel is megpróbáljanak utánajárni az évszázados vagy évezredes titoknak. A katolikus egyház szerint a lepel autentikussága hit kérdése, a klérus ugyanakkor Krisztus szenvedéseinek erős bizonyítékát véli felfedezni benne. 1998-ban II. János Pál pápa is megtekintette az 1578 óta Torinóban őrzött leplet, és arra szólította fel a tudósokat, hogy folytassák a kutatásokat az ereklye múltjának feltárására. n

Megnyíltak a Vatikán alatti luxuskatakombák
A Vatikán egyéves felújítás után megnyitotta a látogatók előtt a Valeri-síremlékként emlegetett pogány temetkezési helyet, amelyet a Szent Péter-székesegyház alatt húzódó barlangokban található síremlékek közül a legnagyobbnak és legfényűzőbbnek tartanak. A Valeri-mauzóleumot a 2. század második felében, Marcus Aurelius császár uralkodása idején egy nagy vagyonra szert tett, felszabadult rabszolgacsalád építtette. A több teremből és falmélyedésből álló temetkezési hely egyike a bazilika alatti barlangokban lévő 22 pogány síremléknek. Az előzetesen jelentkező turistáknak vezetett túrákon mutatják meg a barlangokat. Maga a Valeri-síremlék üveg mögül tekinthető meg, ugyanis a károsodások kivédésére temperált körülmények között tartják. Az egykor szabad ég alatti sírhelyek fölé építtette I. Constantinus császár a 4. században az első bazilikát, azon a helyen, amely Szent Péter sírját is őrizte. A katolikusok első pápájaként tisztelt Péter apostol sírja csupán néhány méternyire fekszik a Valeri-katakombától. A Valeri-sírkamrák azért különös jelentőségűek, mert remek példáját adják a kor népszerű stukkódíszítésének. A falak reliefjein felvonul a család története, mindennapi élete. A fő istenalakok és egyéb pogány figurák ábrázolásából kitűnik mély vallásosságuk. Évente mintegy 50 ezer látogató nézi meg a Vatikán alatti síremlékeket. A barlangokba vezető túrák pedig legfeljebb 15 fős csoportokban zajlanak.