Kiállítás a kálvinizmusról

A kereszténységen belül a protestantizmushoz tartozó kálvinizmus Calvin munkássága nyomán jött létre Svájcban a XVI. században. A reformáció egyik irányzataként főként a feltörekvő polgárság gazdasági és politikai törekvéseit fejezte ki. Legfontosabb tanítása az eleve elrendelés, a predesztináció elve, amely szerint minden ember sorsa – üdvössége vagy kárhozata – Isten által elrendelt. Polgári jellegét fejezte ki az a tanítás, amely szerint a kamatszedés nem bűn, s a kereskedelem üdvös dolog.

A jogász végzettségű francia Jean Calvin (1509-1564) A keresztény vallás tanítása című, 1536-ban kiadott művében foglalta rendszerbe a reformáció tanait, amelyek a református vallás legfontosabb nézeteivé váltak. Tanai miatt Franciaországban üldözték. 1541-ben a svájci Genfben telepedett le, bevezetve egyházi rendszerét. A kálvinizmusból alakult ki a református egyház, amely a XVI. században Magyarországon is gyorsan teret hódított.

A Kálvinizmus – Reformátusok Németországban és Európában című berlini kiállítás szervezői mindenekelőtt átfogó történelmi dokumentumokkal igyekeznek bemutatni, hogy a kálvinizmus a rendkívül szigorú fegyelem és nevelés, valamint a merev erkölcsi tanítások képviseletével széles körű befolyásra tett szert, ugyanakkor szervezetében, működésében – s általánosságban is – a közösségi elvek hangsúlyozásával megalapozta a demokráciák megszilárdulásához vezető utat Európában.

A kálvinista tanítás – sokak szerint ma különösen érvényes – megfogalmazása szerint a demokrácia nem csupán átfogó szabadságjogokat biztosít az egyének számára, de magas követelményeket is támaszt velük szemben. A kálvinisták – reformátusok – száma ma szerte a világban több mint 75 millió. A németországi református egyház csaknem 3 millió tagot számlál.

Jann Schmidt, a németországi reformátusok vezetője a kiállítás kapcsán egy nyilatkozatban annak a nézetnek adott hangot, hogy az új, minden korábbinál átfogóbb tárlat „bepillantást” nyújt a kálvinizmus történetébe. „A világtörténelemben csak kevesen járultak hozzá olyan mélyrehatóan a tudomány, a politika, a művészet és a gondolkodás formálásához, mint Jean Calvin” – értékelte Schmidt.