Két évtizede a szenvedélybetegekért

Bustya Dezső nyugalmazott lelkipásztor bevezetőként elmesélte egy pincérrel való beszélgetését a székelykocsárdi állomáson, aki azt mondta neki, hogy lelkészre és pincérre mindig szükség lesz. Mindig lesznek szomorú emberek, akiknek egy része a templomban, a másik pedig a kocsmában keres vigasztalást – mondta a felszolgáló. A lelkipásztor ebből a kijelentésből kiindulva beszélt arról, hogy mit jelent Istenhez menekülni, és mit jelent alkohollal vagy más szenvedélyekkel „orvosolni” a problémákat. Felhívta a hallgatóság tagjainak figyelmét, hogy ne essenek abba a hibába, hogy utolsó lehetőségként gondolnak a templomra.

Az igehirdetés után Adorján Kálmán lelkipásztor, a csoport vezetője arra kérte Bustya Dezsőt, hogy alapítóként meséljen az elmúlt húsz évről. A nyugalmazott lelkipásztor a számok helyett arról beszélt, hogy egy nagyszerű közösség, egy család alakult ki. Természetesen voltak kudarcélmények is, amikor egy-egy csoporttag visszaesett, de igyekeztek azokra összpontosítani, akik gyógyulni akartak, mondta. A továbbiakban mindenki elmondta egy-két szóban, hogy miért jelentkezett a csoportba. Volt, aki változást keresett, mások közösséget, de olyan is volt, akit a kétségbeesés vezérelt, végül néhányan azt is elmondták, hogy mit jelentett számukra a csoport.

Érdeklődésünkre az 59 éves Csulak László mesélt tapasztalatairól, aki 1995 tavaszán került a vásárhelyi csoportba, azóta is tagja. „Azért jöttem, mert változtatni szerettem volna az addigi életvitelemen, és éreztem, hogy saját erőből nem megy. Ismertem a csoport egyik alapítóját, azonban sokáig nem érett meg bennem az elhatározás. Végül ezt a megoldást választottam. Sokat segítettek nekem ezek az alkalmak, visszanyertem az elvesztett bizalmat a család és az ismerősök részéről, stabil munkahelyet találtam, és egy társat is, aki már tíz éve a feleségem” – mesélte a csoporttag. Befejezésképpen egy rövid vetítést láthattak a jelenlevők, amelynek során felelevenítették az elmúlt húsz év tevékenységének legfontosabb momentumait.