2008. január 11., 00:002008. január 11., 00:00
Az ünnep a IV. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzõn. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele, a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G. M. B. betûket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). Az egyházi évben vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentõ hamvazószerdáig (idén február 6-áig) tart a farsang ünnepi idõszaka. Ez a közelgõ tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése. Elnevezése középkori német eredetû lehet, de vannak itáliai hatásra utaló adatok is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok