Előrelépés a magyar misézés ügyében

A megbeszélésen a számos csángó szervezetet magába foglaló Csángó Tanácsból a Phoenix Egyesület, a Külsőrekecsinért Egyesület, a Csángó Rádió és a Szeret–Klézse Alapítvány képviselői vettek részt. Duma András elmondta, Petru Ghergheli püspök köszöntötte őket, majd rövid közös imán vettek részt a püspökség kápolnájában. Az egyházi elöljáró a moldvai római katolikus egyház egységéről beszélt a jelenlévőknek, ugyanakkor tiszteletéről biztosította a moldvai civil szervezeteket a magyar nyelv megőrzése érdekében végzett munkájuk miatt.

A tárgyaláson többek között szó esett a rendszeres magyar nyelvű misék engedélyezéséről azokon a településeken, ahol ezt kérték, vagy kérni fogják, de a Csángó Tanács képviselői azon igényüknek is hangot adtak, hogy azon helységekben, ahol a csángók kisebbségben vannak, a román nyelvű mise részeként hangzódhassanak el magyar nyelvű olvasmányok, imák és énekek. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a páter és a kántor kinevezése során szempontként szerepeljen a magyar nyelv ismerete azokon a településeken, ahol igény van a magyar misézésre – ez szintén szerepelt a Csángó Tanács által benyújtott kérésben. Ahogy az is, hogy a civil szervezetek kérésére alkalmanként engedélyezzék a magyar nyelvű vallásgyakorlatot a plébánosnak vagy a páternek, aki ismeri a magyar nyelvet. További megoldásra váró kérdésként merült fel, hogy a magyar nyelven prédikáló plébánost vagy a kántort az egyház vagy a civil szervezetek biztosítják majd. Duma András a Krónikának elmondta, a jászvásári püspökség jelenleg csupán a Moldvába érkező turistacsoportok számára engedélyezi hivatalosan a magyar misét, akik maguk biztosítják a papot, azonban fontos lenne, hogy ezeket az alkalmakat szóban és írásban is hirdetni lehessen, hogy a hívek tudjanak róluk – ezt szintén kérték a püspökségtől. De igényként szerepelt az is, hogy a magyarok számára engedélyezzék a magyar nyelvű házasságkötést, keresztelőt, temetést és egyéb szentséget.

Duma András a Krónikának elmondta, a tanácskozás legnagyobb eredménye, hogy a jelenlévők egyetértettek abban: a csángó nyelvjárás a magyar nyelv része, tehát a misézés magyar misekönyvekből folyhatna, nem kellene csángó liturgiát bevezetni, ahogy azt korábban a püspökség állította. Az alapítványi elnök kifejtette, a mostani találkozó tájékoztató jellegű volt, a következőkben a püspökség áttanulmányozza az általuk benyújtott dokumentációt, és egy-két hónapon belül sor kerül egy újabb találkozóra. A civil szervezetek megnyitottak egy folyamatot, de ehhez az egyháznak is hozzá kell járulnia, a Vatikán vagy a magyarországi katolikus egyház hozzáállása egyaránt mérvadó lehet, ahogy a csángó nép részéről érkező igény is, vélte Duma András.

Mint ismeretes, egyes moldvai településeken, például Pusztinán évek óta kérik a misék bevezetését, Nyisztor Tinka néprajzkutató több alkalommal fordult a jászvásári püspökséghez az ügyben, és a Vatikánban is előterjesztette a kérést. Moldvában jelenleg csupán egyetlen magyar misét ismer el hivatalosan a jászvásári püspökség, amelyet a kacsikai búcsún tartanak. A Suceavától nyugatra fekvő Kacsika (Cacica) faluban augusztus 15-én van a nagybúcsú, az alkalomból a románon kívül ukrán, lengyel, német és magyar nyelven is mutatnak be szentmiséket.