Egységnapot ültek az udvarhelyi egyházmegye tagjai

A kálvini mottójú – „Akiknek Isten az atyjuk, azoknak az egyház legyen az anyjuk” – hitvalló napon Tőkés Zsolt, az egyházmegye főgondnoka hangsúlyozta: a reformáció nem a világhoz való szüntelen alkalmazkodást jelenti, hanem az egyén megújulását, Krisztushoz való visszatérését.

Az istentiszteleten a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium kórusa szolgált. Kántor Csaba esperes igehirdetésében kifejtette, mindig az ige közelségét kell keresnünk, hogy el ne sodródjunk. Krisztussal ugyanis nem az árral, hanem az árral szembe tudunk úszni, a forrás felé.

Az úrvacsora ágendai szolgálatát Gede Ildikó, a Székelyudvarhely-belvárosi református egyházközség lelkipásztora tartotta, és az egyházmegye lelkipásztorai osztották ki az úrvacsorai jegyeket, a kenyeret és a bort. Az istentisztelet után a református kollégium konviktusán szeretetvendégség várta a résztvevőket, majd a Somos zenekar a református, az evangélikus és unitárius magyar énekeskönyv kincsestárából nyújtott népzenei feldolgozású ízelítőt.

A három csoportban tartott előadások a református létmódra fókuszáltak. A Bocskai István Közösségi Házban Moldovan Radu felsőboldogfalvi lelkipásztor, ifjúsági előadótanácsos játékok, beszélgetés, képek és kisfilmek alapján a helyes döntésekre irányította az ifjak figyelmét. Buzdítása: fel kell vállalni a példaképlétet, az ehhez szükséges erő pedig a megváltottság tudatából meríthető.

Az asszonyoknak a belvárosi református templomban Bogdán Ida tanár A reformációtól a nemzeti költészetig című előadásában a zsoltárokon keresztül világított rá, hogyan jelentek meg és határozták meg a költészet fejlődését, alkotóik életét és gondolkodását. A református kollégium tizenkettedik osztályos lányai pedig énekeltek, zsoltárokat és verseket olvastak fel. A férfiak a városháza Szent István Termében Pitó Zsolt bögözi lelkipásztor, missziói előadótanácsos vezetésével a református férfi jellemvonásairól, szerepéről beszélgettek, és különböző szerzők erről szóló vallomásait hallgatták és beszélték meg.

A SZIKE-zenekar dicsőítését újra együtt hallgatta a gyülekezet. Kászoni Szilárd nagysolymosi lelkipásztor a Magyari Hunor és Juhász Ábel által készített, az egyházmegye templomait bemutató, újra kiadott, képes albumot mutatta be. Dániel Tamás ötödéves teológiai hallgató Gönczi Lajosról írt jellemrajzát Bekő István Márton lelkipásztor méltatta, hangsúlyozva, hogy az igazgató-tanár kitörölhetetlenül beleégette nevét a kollégium történetébe.

Beszélt Gönczi Lajos életéről, arról, hogy igazgatósága idején nyert új arculatot az iskola, készült el a tanítóképző épülete, indult be a konviktus. Természettudósként tudományos munkát is végzett; író és közéleti személyiség volt. Nyugdíjazása után a székelyudvarhelyi református egyházmegye gondnoka és a belvárosi református egyházközség főgondnoka volt.

Bereczki-Orbán Zsolt programfelelős lelkipásztor elmondta, a részvétel felülmúlta a várakozást. Kifejtette, öröm, hogy ilyen sokaknak fontos volt a reformáció közös megünneplése, amelynek üzenete: a hitbéli meggyőződés, a lelki identitás lehetőség és kötelesség minden ember számára.