Befejeződött a gyulafehérvári székesegyház szentélyének restaurálása

Az ünnepi szentmisén Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter, Hegedűs Csilla örökségvédelemért felelős tanácsos, valamint az Országos Örökségvédelmi Hivatal képviselői is jelen voltak.

Különleges középkori épület

Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, a gyulafehérvári római katolikus székesegyház restaurálása Erdély egyik legnagyobb, magyar műemlék-felújítási programjának számít. Ugyan a székesegyház folyamatos felújítás alatt áll a 80-as évek óta, a romániai kulturális és örökségvédelmi minisztérium csupán tavaly, Kelemen Hunor mandátuma alatt támogatta első ízben a nagyszabású restaurálási munkálatokat. A tárcavezető az ünnepi szentmisét követően arról beszélt, hogy a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház különleges a Kárpát-medencei középkori épületek között, hiszen – bár a 18. században lebontották, majd újraépítették a szentélyét – elkerülte a barokk stílusú átépítést. Így rendkívül hűen őrzi a középkori építőmesterek keze nyomát s a különböző építési, bővítési fázisokat, hangsúlyozta a miniszter. „Számunkra, erdélyi magyarok számára a kulturális – elsősorban az épített – örökségnek nemzetmegtartó szerepe van. Ezért is tartom kiemelten fontosnak az erdélyi magyar épített örökség minél nagyobb mértékű felújítását és hasznosítását. Úgy vélem, kulturális örökségünk megőrzésének támogatása hatással van az erdélyi magyar közösség identitástudatának erősítésére és bátor felvállalására, főként itt, Fehér megyében, Gyulafehérváron” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Megújult dombormű

Erdély egyik legjelentősebb műemlékének felújítási költségeit a romániai kulturális és örökségvédelmi minisztérium biztosította, a restaurálás több szakember összehangolt munkáját igényelte. A szentélynél kivitelezett felújítási munkálatok értéke 3,4 millió lej. A felújítás alkalmával a figurális díszű román kori főpárkány, valamint a támpillérek fölött beépített román kori domborműveknek a restaurálására és azok másolatának elkészítésére is sor került. Továbbá a román kori kórusrész károsodott bordájának tartószerkezeti megerősítése, a román kori boltozat megerősítése, a mérműves ablakok restaurálása is elkészült. Az 1970-es években kivitelezett ablakok megroggyantak. Ez alkalommal az ablakok a bucnis üvegek felhasználásával, védőüveggel ellátva, kisebb táblákba osztva készültek Egri István kolozsvári képzőművész műhelyében. A szentély régészeti ásatását Dana Marcu régész végezte.

A felújítási munkálatokat 2010 nyarán a gyulafehérvári érsekség gazdasági hivatala pályáztatta meg közbeszerzéssel az FKM Kft. tervezőiroda által készített felújítási terv alapján. A munkálatokat, mint fővállalkozó a csíkszeredai székhelyű Harbau Kft. végzi. A felújítási munkálatok koncepciója és kivitelezése az Egyházművészeti Bizottság (Emüb) bevonásával történt. Építészek, szakrestaurátorok, statikusok és művészettörténészek az érsekség szakmai tanácsadó testületével Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök koordinálásával működtek együtt a helyreállítás folyamatában. A munkafolyamatból még hátravan a szentély kivilágítása, a déli torony belső felújítása, ahova kiállítóteret terveznek, illetve lehetővé válik a harangok megtekintése is, elvégzendő feladat továbbá a déli homlokzat és a déli fejedelmi kapu restaurálása.