Az egyházakkal való kapcsolatról tárgyalt az EP

A 2009 decemberében hatályba lépett Lisszaboni szerződés 17. szakasza az Unió intézményei számára kötelező módon előírja, hogy folytassanak párbeszédet az egyházakkal és vallási közösségekkel, valamint a világnézeti és szekuláris szervezetekkel. Ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazására nyert megbízatást Tőkés a testület egyházi kapcsolatokért felelős alelnökeként.

Amint azt előterjesztésében Tőkés László elmondta, másfél évre terjedő tisztsége igen intenzív időszakában számos találkozón, konzultáción és konferencián vett részt, amelyek az uniós szerződés 17. szakasza életbe léptetésének útját voltak hivatottak egyengetni. Ezeken túlmenően, mintegy az intézményes párbeszéd nyitányaként, 2011. május 30-án Jerzy Buzek elnök védnökségével és részvételével került sor arra a reprezentatív jellegű európai parlamenti-egyházi közmeghallgatásra, amelyet kifejezetten a nevezett törvényhely gyakorlati alkalmazása tárgyában szerveztek.

Ezzel párhuzamosan és a beinduló dialógus folytatásaképpen november 30-án tartották meg azt a második közmeghallgatást, amelyen az egyházon kívüli, szekuláris és humanista szervezetek vezető képviselői adták elő a párbeszéd intézményesítésére vonatkozó elképzeléseiket és javaslataikat. Első olvasatban az elnökség ugyanazon nap délutánján hallgatta meg Tőkés László gyorsjelentését, megbízatást adva arra, hogy a testület mandátumának lejárta előtt annak végleges formáját is terjessze elő.

Az év végi napirendi zsúfoltság miatt az új esztendő elejére került át ennek a kiemelt fontosságú kérdésnek a megvitatása. „Az ügy érzékenységére, illetve a kedvező megoldása iránti ellenérdekeltségre vallott az a körülmény, hogy egyes álliberális-baloldali körök befolyására szinte az utolsó pillanatban kísérlet történt az egyházi párbeszéd témájának napirendről való levételére és tárgyalásának elnapolására, illetve a határozati indítvány egyházi szempontból kedvezőtlen megváltoztatására” – mutat rá csütörtöki közleményében Tőkés László sajtóirodája.

Előterjesztésében az EP leköszönő alelnöke rámutatott, hogy a létrejövő „nyílt, átlátható és rendszeres” párbeszéd csak abban az esetben lehet érdemleges és hatékony, amennyiben olyan konkrét kérdésekben lesz képes az egyházak és az egyházon kívüliek együttműködését megszerezni, mint amilyenek: a szociális problémák megoldása, a hátrányos helyzetű emberek és társadalmi rétegek megsegítése, a kisebbségi közösségek és a migránsok befogadása.