Az 1570-es években olyan szellemi műhely működött Kolozsváron, amely egyedülálló egész Európában – mutatott rá Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész Égi és földi hitviták című kolozsvári előadásában, amelyben a Szentháromság-tagadás forrásait és az erdélyi unitarizmus kezdeti korszakát mutatta be. A rendezvényre az Almási László Kultúrtörténeti Kör szervezésében került sor a Bulgakov irodalmi kávéházban.
2014. március 14., 12:372014. március 14., 12:37
Rácz Norbert (képünkön) rámutatott: az antitrinitárius gondolkodás 16. századi története a megelőző évszázadra is visszanyúlik. Mint kifejtette, a reneszánsz pápaság politikai hatalomra való törését és erkölcsi válságát bíráló, reformot követelő személyiségek hozzájárultak az antitrinitárius gondolat megfogalmazásához.
Közülük a legkiemelkedőbb gondolkodó Rotterdami Erasmus volt, aki egyben az antitrinitárius gondolkodás egyik kútfője, ugyanis 1516-ban megjelentette korszakformáló görög nyelvű Újszövetségét, amely többek között abban volt rendkívüli, hogy megváltoztatta János első levelének 5,7 versét, amely a Szentháromság egyetlen egyértelmű megfogalmazása volt a Bibliában.
Erasmus ugyanis bizonyította, hogy a szöveg nem található meg a régebbi kódexekben. Hozzáfűzte: az antitrinitarizmus másik fontos forrása a reneszánsz filozófia, amelynek hatására Jézus erkölcsi példává, emberi vonásokkal és esszenciával rendelkezővé vált.
Az antitrinitarizmus harmadik forrása a reformáció, amikor a protestáns mozgalmak arra törekedtek, hogy visszaállítsák a kereszténységet a maga kezdeti, „tiszta” állapotába. Az első nyíltan antitrinitárius gondolkodó a spanyol Szervét Mihály volt, Erdélyben ugyanakkor a szentháromságtant kétségbe vonó nézetek az olasz orvos, Giorgio Biandratta révén terjedtek el.
Végül Dávid Ferenc – az erdélyi reformáció kiemelkedő alakja – és munkatársai az 1568-as gyulafehérvári hitvitán meggyőzték János Zsigmond fejedelmet és udvarának nagy részét saját nézetükről. Ugyanebben az évben született meg a tordai országgyűlésen a vallásszabadság törvénye. Rácz Norbert szerint ebben a korban a mai értelemben vett vallásszabadságról beszélni anakronizmus, de a törvény a négy bevett vallás számára védelmet nyújtott.
Ezáltal először jelenik meg Európában a tolerancia gondolata, amely egyben bibliai ihletésű: azért szabad a közösségnek megválasztania lelkészét, mert a hit Isten ajándéka, mutatott rá az előadó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szemléletformáló és gyakorlati alapképzésre hívja az egyházmegye házaspárjait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!