Anyák napi kegyelem

Teremtés rendje: a férfi a nő mellett

A Kolozsváron élő, négygyerekes lelkésznővel, Buzogány Emesével (képünkön) az anyák napja kapcsán beszélgettünk a női szerepvállalás keresztény megítéléséről egy olyan világban, ahol a közvélemény-formálók az anyaság szerepét tudatosan próbálják súlytalanná tenni.

Az előítéletek fogságában sok ember számára keveredik a nőről kialakult mai kép azzal a bibliai képpel, amelyet a szentírás közvetít számunkra. A kettő azonban nem zárja ki egymást, hiszen keresztényként lehet és kell is élni a mai világban. A lelkésznő szerint ez viszont azt jelenti, hogy a párkapcsolatban a bibliai teremtés rendjét fogadjuk el: Isten nem a férfi fölé vagy alá teremtette a nőt, hanem melléje.

„Egyik fél sem lehet a másik beosztottja egy jó párkapcsolatban. Boldog házasság akkor jöhet létre, ha a teremtési rendben az aszszony a férfi mellett foglal helyet. Én ezt hirdetem templomi istentiszteleten, keresztényi körökben egyaránt” – magyarázza a boldog házasság titkáról vallott ars poeticáját Buzogány Emese kolozsvári kórházlelkész. Ez az életszemlélet egymásra figyelést, házasságon belüli munkamegosztást feltételez.

A nagyobb családnak tartott egyházban sem megy ez könynyen, hiszen a női tisztségviselőkkel, a női lelkészekkel szembeni előítélettől a református egyház sem mentes. Igaz, az előző évszázadokhoz képest az utóbbi egy-két évtizedben már látványos nyitás történt, egyre több a teológiát végzett református lelkésznő, és egyre több gyülekezeti presbitérium fogad tagjai sorába nőket.

Sőt a református lelkészértekezlet elnöke is immár nő, ami régebben elképzelhetetlen lett volna. A kolozsvári lelkésznő úgy véli, lassan, de biztosan lebomlanak azok a gyülekezeti falak, ahol nehezen vagy egyáltalán nem fogadták el eddig annak tényét, hogy nő töltse be a lelkészi állást. „A kezdeti ellenállás dacára általános tapasztalat, hogy a lelkésznőket hamar megszereti és elfogadja a gyülekezet. Kórházlelkészként számos ilyen visszajelzést kapok a mindkét egyházkerületből érkező, Kolozsváron kezelt hívek részéről” – magyarázza Buzogány Emese.

Anyák napján sok gyülekezetben örülnek annak, ha lelkésznő szolgál, meséli a lelkész, akit rendszeresen meghívnak ilyen alkalmakra kolozsvári vagy Kolozsvár környéki gyülekezetek. A kórházlelkészi munkáját áldásosnak tartja: délutánonként Kolozsvár tucatnyi kórházában találkozik különböző felekezetű betegekkel, akik legtöbbször lelkileg megnyílnak. Sajátos lelki gondozás ez, amit rendszeresen igényelnek az Erdély különböző szegleteiből kezelésre érkező betegek.

Hit kérdése a nagycsalád

A család- és gyerekvállalás női küldetéséről szólva Buzogány Emese úgy fogalmaz: a párkapcsolat minőségétől függ, hogy a családban olyan munkamegosztás legyen, amely a családi feladatok mellett a nőnek lehetővé teszi az általánosan elterjedt munkavállalást is.

Négy gyermek édesanyjaként úgy látja, a sokgyerekes családmodell nem gazdagság, nem jólét, hanem hit kérdése: „A sokgyermekes családok általában hívő családok. Sok lelkészcsaládban és azokban a templomba járó, hívő családokban van kettőnél több gyerek, akik számára a keresztényi értékrend az életük szerves része” – magyarázza a lelkész.

Habár pontos kimutatásaink nincsenek, megállapítható, hogy az anyagi jólét nem jár sokgyerekes család vállalásával: ritka az olyan gazdag család, ahol csupán az anyagi jólétnek köszönhetően vállalják fel a harmadik gyereket.

Buzogány Emese hisz abban, hogy a sokgyerekes családmodell nem pusztán kivételnek számít, hanem egyre többen tartják magukénak ezt az életformát. A család iránti elkötelezettség jelenti a református egyház keretében működő nőszövetség egyik vezérfonalát is, ahol sok gyülekezetben tartanak családi témával összefüggő lelkigyakorlatot, különböző rendezvényeket lelkész, orvos, pszichológus, és egyéb szakember részvételével. Azért, hogy az anyák napja ne évente egyszeri alkalom legyen a legszebb női hivatás népszerűsítésére.