Állagmegőrző munkálatokat végeznek a Csobot-hegyi Szent Anna-kápolnán

A jó cél érdekében gyergyói vállalkozók, magánszemélyek, szakemberek, a plébánia és az önkormányzat fogott össze megvitatni, melyek a legsürgősebb teendők, amelyek révén legalább megállítható a további romlás.

„A lakosság segítő szándéka találkozott a terveinkkel” – jelentette ki a Krónika kérdésére Portik Hegyi Kelemen pápai káplán, kanonok, főesperes-plébános, kifejtve, noha a plébánia tervei között szerepel a Csobot-hegyi kápolna felújítása is, a prioritási listán elsőbbséget élvez a templomtető javítása. Magyarán, a plébániának jelenleg nincs mozgósítható pénzalapja a kápolna javítására, ezért is örülnek az alulról jövő kezdeményezésnek. „A legsürgősebb teendő a tető és falak javítása” – szögezte le Köllő Miklós műépítész, annak a felmérésnek a készítője, amely a kápolna jelenlegi állapotának felmérését és a szükséges javítási munkálatok javaslatát tartalmazza. Mint mondta, a konkrét javítási tervek később készülnek el, a legsürgősebb, hogy megállítsák az épület további romlását. Ehhez pedig legsürgősebben ki kell cserélni a tetőszerkezetben a merevítőléceket, amelyekre a még mindig aránylag jó állapotban lévő zsindelytetőt rakták, ugyanis ezek bogár járta fából készültek. Emellett ki kell javítani a megrongálódott, helyenként emberi kéz által megrongált falakat is, csak azután lehet szó komolyabb felújítási munkálatról.

A Csobot-hegyi Szent Anna-kápolna felújítását az önkormányzat is szívügyének tekinti. „Már két éve beszélünk arról, hogy tenni kell valamit a kápolna megmentéséért” – fejtette ki a Krónika kérdésére Mezei János polgármester, hozzáfűzve, munkagépekkel, de akár pénzzel is támogatnák a kezdeményezést. Mint mondta, a költségvetésben ugyan nem különítettek el pénzösszeget a célra, de amint elkészül a felújítási terv és egy pontos számvetés, az önkormányzat anyagiakkal is hozzájárul a javításhoz. Ugyanakkor számos vállalkozó is felajánlotta, hogy pénzzel, építkezési alapanyagokkal, konkrét munkavégzéssel támogatja a kápolna ügyét.

A Szent Anna-kápolna Gyergyószentmiklóstól északra, 1087 méter magasságban, a Csobot-hegyen található. A jelenlegi épület helyén feltehetően már a 13. században állt egy kápolna. A 18. században a Szent Anna-kápolna nyugati karéját lebontották, és egy hajót építettek hozzá, a megmaradt három karéjból lett a szentély. Építészeti jelentősége, hogy az Európában előforduló tizenegy karéjos kápolnából három Erdélyben található, ebből egyik a Szent Anna-kápolna, a másik kettő a perkői, illetve a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna.