A vallásháborúk és az ateizmus veszélyeiről beszélt XVI. Benedek pápa Assisiben

Az egyházak történetében először rendezett találkozón, 1986. október 27-én a pápa együtt imádkozott a békéért a világvallások vezetőivel. Az assisi találkozót azóta kétszer ismételték meg, kisebb visszhanggal: 1993-ban a koszovói válság idején és a New York-i merényletek után, 2002-ben. A mostani találkozó A meditáció, a párbeszéd és az ima napja a békéért és az igazságért a világban címet kapta, ezen a világvallások háromszáz képviselője vett részt. A XVI. Benedek vezette harmincnyolc fős delegáció mellett ott volt az anglikán egyházvezető, a konstantinápolyi pátriárka, az izraeli főrabbinátus és a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottsága küldöttsége. A muzulmánok számos országból érkeztek, de jelen voltak a szikh vallás, a zoroasztrizmus, a taoizmus, a sintoizmus, a konfucianizmus, a buddhista és a hindu vallás képviselői is. Első alkalommal meghívást kaptak nem hívő értelmiségiek, többek között egy francia ateista filozófus.

Mi a vallások közös természete?

XVI. Benedek pápa délben mondta el beszédét az Angyalos Szűz Mária-bazilikában, a különböző vallási vezetők felszólalásait követően. „Bár nem fenyeget világháború veszélye, a világ tele van viszályokkal. Nem pusztán arról van szó, hogy itt és ott ismételten háborúkat vívnak, hanem arról, hogy az erőszak mint olyan, szüntelenül jelen van és befolyásolja világunkat” – idézte a Vatikáni Rádió XVI. Benedeket, aki az erőszak és az ellentétek új arculatait vázolta fel. Az erőszak új formáinak két típusát jelölte meg, a terrorizmust, amely jól célzott támadásaival elpusztítja az ellenség fontos stratégiai pontjait, nem törődve az ártatlan emberekkel, illetve az erőszak másik típusát, ami Isten hiányának, tagadásának és az emberség ebből származó elveszítésének a következménye.

Az első kapcsán elmondta: éppen a támadások vallási jellegét használják fel a szörnyű kegyetlenségek igazolására, tehát a vallás ebben az esetben nem a békét szolgálja. „Az Assisiben 1986-ban összegyűlt vallási képviselők leszögezték – és mi most erőteljesen és nagy elhatározottsággal megismételjük: nem ez a vallás valódi természete” – hangsúlyozta a pápa, aki szerint amennyiben a világvallások képviselői valóban szembe kívánnak szállni az erőszakkal, választ kell találniuk arra a kérdésre: mi a vallások közös természete. „Mint keresztény szeretném elmondani: igen, a történelemben a keresztény hit nevében is folyamodtak az erőszak eszközéhez. Ezt nagy szégyenérzéssel ismerjük el” – mondta a pápa, hozzátéve: teljesen világos, hogy ez a keresztény hittel való visszaélés volt.

A birtoklás és hatalomvágy mint ellenvallás

A pápa az erőszak másik típusáról szólva kifejtette, ez Isten hiányának, tagadásának és az emberség ebből származó elveszítésének a következménye, amit a koncentrációs táborok szörnyűségei is példáznak. Rámutatott: a birtoklás és a hatalom imádata ellenvallásként jelentkezik, amelyben csak a személyes előny számít, a boldogság utáni vágy például féktelen és embertelen sóvárgássá fajul, amely a különféle kábítószerek uralmában nyilvánul meg. Az erőszak szinte normálissá válik, és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a világ egyes részein elpusztítja a fiatalokat. Ez az erőszak elpusztítja a békét, a béke hiányában pedig az ember önmagát pusztítja el, hangsúlyozta a Szentatya.

A Vatikáni Rádió szerint XVI. Benedek arra is felhívta a figyelmet, hogy a vallás és a vallásellenesség valósága mellett terjedőben van az agnoszticizmus: olyan személyekről van szó, akinek nem adatott meg a hit ajándéka, de szenvednek Isten hiányától. Ők az igazságot, az igaz Istent keresik, akinek képmása a vallásokban gyakran elrejtve marad a nem megfelelő vallásgyakorlat következtében, mondta a pápa, aki szerint a keresők belső küzdelme felhívás a hívők számára, hogy tisztítsák meg hitüket, hogy a valódi Isten mindenki számára hozzáférhető legyen. A pápa ezért hívta meg ezt a harmadik csoportot is Assisibe.

XVI. Benedek végül arról biztosította hallgatóságát, hogy a katolikus egyház nem mond le az erőszak elleni küzdelemről, a világbékéért való elkötelezettségéről. Beszédét a találkozó mottójával zárta: „mindnyájunkat az a közös vágy vezérel, hogy „az igazság zarándokai, a béke zarándokai” legyünk.
David Rosen rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) vallásközi párbeszédért felelős nemzetközi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy sokak számára a mai világban a béke egy gyakorlati szükségszerűség, amelyet nem szabad alulértékelni. Annak a reményének adott hangot, hogy minden hívő és jóakaratú ember hozzájárul a béke céljának megvalósításához, amely valódi áldást és gyógyulást hoz az emberiség számára.

I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka azt hangsúlyozta, hogy csak a párbeszéd hozhat hosszú távú megoldást a közöny és a belőle származó erőszak ellen. Leszögezte: a vallási vezetők felelőssége, hogy felemeljék szavukat a vallások háborús célra történő felhasználása ellen, mert csak a fegyveres konfliktusok határozott elítélésével válhatnak a béke és a kiengesztelődés eszközeivé.