Mintegy harminc külföldi előadó részvételével nemzetközi tudományos konferenciát rendez a trianoni békeszerződésről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja júniusban.
Bár száz évvel ezelőtt a trianoni diktátummal aláírták Magyarország halálos ítéletét, ma is élünk, és Magyarország is megvan – hangoztatta Orbán Viktor magyar kormányfő vasárnapi országértékelőjén.
Nacionalista hangok kísérhetik ugyan a trianoni döntés felidézését, de az államközi kapcsolatokra vélhetően nem lesz negatív hatással a centenárium – állítják a Krónikának nyilatkozó felvidéki, vajdasági és kárpátaljai újságírók.
A szomszédokkal való együttműködést, a jövő felé fordulást, illetve Közép-Európa közös építését nevezte fontosnak Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön a trianoni diktátum századik évfordulója kapcsán.
A magyarokat és Magyarországot hergelő politikai lépésnek tartják a lapunk által megkérdezett román történészek, szociológusok, politikai elemzők azt a szociáldemokrata törvénytervezetet, amely amely Trianon napjává nyilvánítaná június 4-ét.
Megdöbbentette a Magyar Szocialista Pártot (MSZP), hogy román testvérpártja, a PSD is támogatja a törvénytervezet, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná június 4-ét Romániában.
Újabb magyarellenes törvénytervezet kapott zöld jelzést a parlamentben: a képviselőház közigazgatási bizottsága kedden kedvezően véleményezte azt a kezdeményezést, amely román nemzeti ünneppé tenné június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját.
Nemrég az idei megvalósításokat összegeztük, és a jövő évi tervekről beszélgettünk.
A bukaresti szenátus néhány napon belül hallgatólagosan – plenáris vita nélkül – hagyja jóvá azt a szociáldemokrata (PSD) törvénykezdeményezést, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná június 4-ét Romániában, de ezt az RMDSZ és a kezdeményező is nehezményezi.
Menetelést szervezett vasárnap délután Bukarestben a Calea Neamului szervezet annak emlékére, hogy száz évvel ezelőtt vonult be a román hadsereg Budapestre és Magyarország „felszabadult a bolsevik rendszer alól”.
A trianoni szerződés napjává nyilvánítaná Romániában két kormánypárti szenátor június 4-ét, ami azt jelentené, hogy ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót.
Bár a trianoni döntés jövő évi centenáriuma Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában is lázba hozhatja a magyarelleneseket, azokban az országokban, amelyek rendezett államközi viszonyt ápolnak Magyarországgal, visszafogottabb a nacionalista retorika.
Az elkövetkező másfél év nem fog kedvezni a magyar–román viszonynak. A Krónikának nyilatkozó politikai elemző arra emlékeztetett, hogy a trianoni centenáriumi évvel kapcsolatos román uszítás már 2017-ben elkezdődött.
A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum (a román fél terminológiája szerint Trianoni békeszerződés) 100. évfordulóját.
A hét végén reagált a román külügy egy, a múlt hét elején tett, Trianon káros hatásairól szóló magyar kormányzati nyilatkozatra, amelyet a kormány által működtetett portálon a szétszakított Nagy-Magyarországgal illusztráltak.
Levélben tiltakozik Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Cuvântul Liber című marosvásárhelyi lapban a csoportról megjelent lejárató cikk miatt. Ennek szerzője többek között azt állítja, a kutatók aláírásokat gyűjtenek a trianoni diktátum ellen.
Nem árt, ha már az elején tisztázzuk: a revízió, a határmódosítás témája nem tekinthető tabunak.
Melléfogásnak, a realitással összeegyeztethetetlennek, sőt károsnak tartják erdélyi történészek magyarországi kollégájuk, Raffay Ernő határrevízióra vonatkozó kijelentéseit. A szakemberek jelen pillanatban nem látnak esélyt olyan történelmi konstellációra, amely lehetővé tenné a határmódosítást, illetve&
Látogatottsági adatok