Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kiszámíthatatlan és kaotikus: leginkább ez jellemzi most a mezőgazdasági szektort. A változások előreláthatatlanok, a gazdaság, az infláció, az energiahordozók árának alakulása mind-mind rendkívül bizonytalan.
A feldolgozóipar megerősítése kulcsfontosságú (lenne) az egész ország, ezen belül pedig a Székelyföld fejlesztése szempontjából.
Egyelőre nem létezik az egész Székelyföldet érintő, egységes, társadalmi konszenzuson alapuló fejlesztési stratégia, pedig igény és nagy szükség volna rá. Egy ilyen projekt megvalósítása jó ideje kihívás a politikum és a gazdasági szakemberek számára is.
Az idei nyár hozta el a koronavírus-járvány két évvel ezelőtti kitörése óta mindenki által várt fordulatot a turizmusban: végre korlátozások nélkül utazhatunk. Az új normalitásnak azonban nem feltétlenül nyertese a belföldi és a székelyföldi turizmus.
Aggodalommal tölt el sokakat – joggal – a teljes világgazdaságot érintő gazdasági válság és annak tapasztalata, hogy a pénzünk értéke szinte napról napra romlik.
Évtizedek alatt kialakult, már jól bejáratott gyakorlatok borulhatnak fel a mezőgazdaságban: az orosz–ukrán háború, a bonyolult gazdasági helyzet, az energiaválság, a klímaváltozás, az új agrárpolitika mind kihívások elé állítja a gazdákat.
Nem vagyunk egyszerű helyzetben társadalmi szinten: a mostani kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet még az eddig megbízható előrejelzéseket szállító gazdasági elemzőket is elbizonytalanítja.
Turisztikai, gazdasági és az itt élők komfortérzetének szempontjából is nagy szükség volna egy egységes Székelyföld brandre. Ehhez mindenekelőtt tisztázni kéne, hogy mit értünk pontosan Székelyföld alatt, hogy ki lenne ennek a márkának a tulajdonosa.
Forradalmi változást hozó fizetőeszköz a pénzpiacon vagy veszélyes spekulációs piramisjáték – nagyjából e két véglet között mozog a kriptovalutákkal kapcsolatos közvélekedés, de tény: egyre gyakrabban esik szó róla.
Paradox módon a romániai agrárium egyik hátránya egyúttal a hazai mezőgazdaság előnye is lehetne: az ország a biogazdálkodás területén kamatoztathatná a fejlett ipar hiányából adódó lehetőségeket.
Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik éppen egy építkezés közepén tartanak és arra várnak, hogy beköltözhessenek új családi házukba.
Másfél-két évvel ezelőtt még sok munkavállaló számára elképzelhetetlen volt, hogy napi irodai teendőit a nappaliban, házi papucsban végezze el. Az elmúlt időszak azonban – bizonyos ágazatokban legalábbis – teljesen átalakította a munkavégzés módját.
A központi stratégia hiánya miatt óriási rendszerszintű problémák jellemzik a mezőgazdaságot. Ez az oka annak is, hogy komoly élelmiszer-behozatalra szorul az ország, miközben szinte minden alapanyagot megtermel. Csakhogy azt exportálja, majd jóval drágábban, félkész vagy feldolgozott formában importálja.
A tavalyinál nehezebb évre számítanak idén a székelyföldi, erdélyi turizmust illetően a szakemberek és az ágazat szereplői. Szerintük az a vállalkozó lehet a járvány miatt kialakult új helyzet nyertese, aki rugalmasan alkalmazkodik, folyamatosan kommunikál az ügyfeleivel, biztonságot sugall, jelen van az egyre nagyobb szerepet játszó online térben, együt
Gazdasági és pénzügyi szempontból számos előnye, de hátránya is van annak, hogy a székelyföldiek jellemzően takarékosabbak, mint az ország más területein élők. A térségben élők nagyobb fokú gazdaságosságát több statisztika is alátámasztja, az országos sajtó legutóbb a Román Nemzeti Bank friss kimutatás&
A mezőgazdaságban évről évre egyre komolyabb kihívást jelent a fokozódó csapadékhiány ellensúlyozása, de nagy fejtörést okoz a gazdáknak az egyenlőtlen, nem kedvező csapadékeloszlás is. A vízhiány egyre jelentősebb károkat és bevételkiesést okoz, éppen ezért nemcsak a gazdák, hanem a szakemberek is folyamatosan igyekeznek a fejlődő te