Erdélyi templomokban, például Kolozsváron és Brassóban is láthatók régi falképek, amelyeket a járványoktól, betegségektől rettegő néhai emberek azért alkottak, hogy az ábrázolt védőszentek közvetítésében bízva megmeneküljenek.
Kárpát-medencei néptáncos produkciókat és helyi hagyományokat bemutató film készül a nemzeti összetartozás napjára. A táncosok kisfilmjeit május 20-áig várják a szervezők – közölte pénteken az MTI-vel a kezdeményezés elindítója.
Határon túli alkotók és szervezetek számára indított tízmillió forintos keretösszegű meghívásos pályázatokat Irodalmi karaván és Művészeti karaván címmel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi); a pályázatok benyújtási határideje június 8.
Nem pillanatokra, hanem elmesélhető történetekre vadászik Hajdú D. András budapesti fotóriporter, aki a nagybányai nyomortelepeken élő cigányok életét bemutató sorozatával nemrég elnyerte a magyarországi sajtófotó-pályázat nagydíját.
Székelyudvarhelyről indult, Amerikában is tanult, játszott, ma a Nagyváradi Állami Filharmónia tagja Kaganovskiy Eszter. A brácsaművész a zene szeretetéről, pályájáról beszélt a Krónikának.
Három hét alatt több mint 5 ezer követő figyelmét keltette fel a FolkOtthon elnevezésű Facebook-oldal, ahol neves előadóművészek oktatnak népzenét, néptáncot. Varga Zoltán László ötletgazda a kezdeményezés céljáról, a bővülő repertoárról beszélt lapunknak.
Harag György (1925-1985), a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője, az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze tiszteletére emlékévet szervez a Magyar Művészeti Akadémia.
A magyar és román művészettörténet által egyaránt jelentős alkotóként számon tartott Papp Aurél 1912-ben festett, Notre Dame című alkotását mutatják be csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A Maros Megyei Múzeum tavaly vásárolta meg a képzőművészeti alkotást.
Az erdélyi képzőművészet utóbbi száz évének terméséből mutat be reprezentatív válogatást az a nagyszabású kiállítás, amely pénteken este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Almási István „Most jöttem Erdélyből...” – Írások népzenéről és népdalkutatásról című könyvét mutatja be a Magyar Művészeti Akadémia hétfőn Budapesten.
A tánc szeretete, a közösen megtanult táncanyag hozta létre azt az igényt, hogy ezelőtt húsz évvel megalakuljon az Ördögtérgye Néptáncegyüttes. Both Zsuzsa, a csoport egyik létrehozója és vezetője a csütörtökön kezdődő Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozóról beszélt a Krónikának.
A két világháború közötti magyar, román és szász festészet anyagából nyílik tárlat a marosvásárhelyi Kultúrpalotában jövő pénteken. Az alkotások születése szorosan kapcsolódik a nagybányai festőiskola hatásához.
A képzőművészeti diploma nélküli, de sokak által kivételesen tehetségesnek, egyesek szerint pedig egyenesen zseninek tartott Kassay Zoltánra emlékeztek Marosvásárhelyen.
Egy méltatlanul elfeledett szobrászművész, Kolozsvári Szeszák Ferenc (1881–1919) életművének jelentőségére hívta fel a hétvégén a figyelmet a Házsongárd Alapítvány a Kolozsvári Magyar Napokon.
Marosszéki, szászcsávási, mezőségi, györgyfalvi táncokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők a július–augusztusban szervezendő táborokban, ahol neves oktatók adják át tudásukat.
Nemes András Csaba kolozsvári képzőművész élete első kiállítását tavaly augusztusban rendezte, majd ezt alig tíz hónap alatt újabb kettő követte – a főtéri magyar konzulátus kiállítótermében és a törökvágási református egyházközség Kányafő Galériájában.
Kalotaszeg egyik legszebb falujáról, a Kolozs megyei Körösfőről szól az a könyv, amelyet Péntek Tímea fiatal orvosnő írt. A kötet a település történetébe, hétköznapjaiba, hagyományaiba, kultúrájába, népviseletébe, nyelvjárásába enged betekintést.
Megnőtt a népdal iránti érdeklődés a nagyváradi Francisc Hubic Művészeti Népiskola diákjai körében, akik az elmúlt félévben saját régiójuk, Bihar megye népdalkincseit tanulhatták meg.
Látogatottsági adatok