Kedvez az idei esztendő a pálinkafőzőknek. A legtöbb gyümölcsből – a legkeresettebb alapanyagnak számító szilvából is – az átlagosnál jobb a termés. A marossárpataki Antalfi Zoltán pálinkafőzdéjében megállás nélkül üzemelnek az üstök, díjnyertes pálinkáit pedig az egész országban forgalmazza.
Csak az tudja igazán, aki megtapasztalta, hogy mekkora áldás volt az élelmiszer-fejadagok idején egy olyan sütemény, amihez nem kellett sok hozzávaló, ám a végeredmény bőséget mutatott. Mindössze 15 dkg porcukorral, vállalható mennyiségű liszttel készült a „szem”, ami nem képezett hiányt hó végére a kamratartalékban.
Állítólag az öreg borkereskedő csak a halálos ágyán árulta el a nagy titkot: „Fiam, bort a szőlőből is lehet készíteni!” Bizony, e drága gyümölcs története sem csak az alkoholos italok készítéséről és élvezetéről szól! Noé vadszőlő dugványaitól, a fáraók Egyiptomán, aztán az Ígére
Az ajtóréseken kiszivárgó, a még nyitott ablakokon kigomolygó illat belengi ilyentájt a lakótelepeket. Kívülről lehet tudni, hol és milyen lecsót főznek. Elárulja a dinsztelt hagyma, paprika és paradicsom triumvirátusának semmivel össze nem hasonlítható aromája. Szezonális beszédtéma is a lecsókészítés.
Amikor a legtöbb és leglédúsabb paradicsom érik, akkor jön el a tartósítás szezonja. Érdemes ezzel kezdeni a nagy őszi kamrafeltöltő projektet, mert sok más finomsághoz is szükséges a paradicsomlé, avagy -sűrítmény. Nincs az a gyári kínálat, ami felérne a saját készítésűvel! Az élményről nem is szólva.
Ha az üst „egyházi felhasználására” gondolunk, elsőnek a pokol nagy katlanjai jutnak eszünkbe, melyekben a kárhozott lelkeket főzik – hol szurokban, hol pedig olajban. Ezt a szadista szörnyűséget a történelem rettenetes eszköztárából vették. A túlvilági ítélet tüze és a szenvedés kapcsán nem olvasunk konyhafelszerelésről. &
Váltott tenyereken hűteni, fújdogálni a kemence hevétől még párolgó szilvás lepényt – a sütés napján nincs ennél étvágygerjesztőbb cselekedet. Asszonyelődeink, ha már felfűtötték, ki is használták a kemencét: a kenyerek után még kisültek a lepények, bekerült a dunsztolnivaló, és utána az aszalásra sz
Ha fél év alatt kétszer lenne „uborkaszezon”, azaz hírszegény a kisvárosi lét, az újságírónak felkopna az álla. Ám ha a háztájiban nyáron, majd ősszel is jó az uborkahozam, úgy a termelőnek, mint az ecetes illetve a sós tartósítást kedvelőknek bőséges lesz a piaci-kamrai uborkaszezon.
Nem csupán legfontosabb szilárd táplálékunk a kenyér, misztikus és spirituális valóság. A négy elem, a föld, a víz, a levegő és a tűz ölelkezik benne. A Szentírás egyik legerőteljesebb szimbóluma. Jézus az Élet kenyere, szülőhelyének, Betlehemnek a neve lefordítva Kenyér háza.
Bizonyára nincs is olyan sütögetni szerető nagymama, akinek ne lenne unokakényeztető recept a füzetében. Így van ez a recsenyédi Nagy Edit családjában is: anyáról lányára szállt a süteménykészítés szeretete, és átörökítették a jól bevált recepteket.
Nem egyszerű jóllakatni a családot nyáridőben. Kedveljék a felnőttek, gyermekek, sőt a vendégek is; legyen tartalmas, használjuk fel, amit a kert kínál; főjön meg lehetőleg egy fazékban – és sorolhatnánk.
A sertéssült praktikus étel vendégvárás alkalmával: általában előtte való nap el lehet készíteni, így másnap csak a felmelegítéssel kell bíbelődni. Köretnek tulajdonképpen bármi illik hozzá, ízülésünkhöz igazítva. A sültek megfelelő tárolással több napi is elállnak, akár utazáshoz is&
Időigényes lenne, ha fel akarnánk térképezni, hányféle kókuszreszelékes süteményt rejt a világháló. Aki szereti ezt a teljes értékű alapanyagot, élethosszig próbálgathatná a recepteket, és akkor sem érne a végére. A recsenyédi Nagy Editnek sikerült is meglepnie egy eddig nem kóstolt különlegességgel. Ért&a
Készítsünk mi magunk otthon joghurtot. Egyrészt gazdaságos is, másrészt biztosak lehetünk benne, hogy nincs hozzáadott cukor. Ha nem érezzük elég édesnek, vagy a gyerek édesebben szereti, tehetünk hozzá mézet, gyümölcsöt vagy házi lekvárt. Érdemes beruházni egy joghurtkészítő gépbe, főként azoknak, akik nagyon szeretik a nat&
Sok száz hektárnyi cseresznyéskert öleli körbe Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar faluját, Magyardécsét. Az évszázadok óta cseresznyetermesztéséről híres település azon ritka erdélyi falvak közé tartozik, ahol az emberek zömmel ma is gyümölcstermesztésből élnek.
Reneszánszát éli az orda hasznosítása, amióta tudományosan is igazolták, hogy a sajtkészítés mellékterméke, a tejsavó milyen jótékony hatású az egészségre, mennyi ásványi anyagot, B-vitaminokat, értékes fehérjét és zsírt tartalmaz.
A legfinomabb juhtúrót házilag készíthetjük, ráadásul nem is olyan nagy ördöngösség. Nagyobb mennyiségben érdemes elkészíteni egyszerre, majd lefagyasztva adagokban felhasználni.
A méhek ilyentájt hordják be a fenyőmézhez az édes harmatot. A régi asszonyok szintén ebben az évszakban gyűjtötték és dolgozták fel a fenyőújulásokat, hogy mire beköszönt a náthaszezon, megérjen a vitaminokban, cseranyagokban bővelkedő varázsital, a hörghurut házi gyógyítója.
Látogatottsági adatok