Több áruház beszállítójaként a Maroskecében gazdálkodó Varró István agrárvállalkozó hagyományos módszerekkel állít elő minőségi zöldséget. Legszívesebben azért szállít a Lidlnek, mert a német cégóriás az egyetlen, amely mindig ellenőrzi az áru beltartalmi minőségét.
A régi lakodalmi, toros vagy nagy ünnepekre főzött aranyló húsleves elképzelhetetlen volt kézzel, orsóvégen pödört bordás laka nélkül. Amellett, hogy mutatós, nem lágyul el, nem fő szét, és a rugalmas tésztától a húsleves íze is más.
Akik szeretik tudni, hogy mi kerül családjuk asztalára, jól ismerik Mózes Enikőt. A kénosi Fürge kezek csapat őstermelő tagjának asztalához előbb házi lekvárjaiért, szörpjeiért tértek vissza a gyermekek szüleikkel. Ma már nehéz lenne eldönteni, hogy bivaly- és kecskesajtjai kívánatosabbak-e avagy a befőttek. Enikő hisz abban is, hogy akik ilyen családokban
Mi koronázza meg a karácsonyi menüt? Az édesszájúaknak természetesen a sütemények, amelyek díszes tálakon az ünnep idején végig ott is maradnak az asztalon, ilyenkor büntetlenül lehet torkoskodni. A régi asszonyok az úrjöveti idő minden napján tudták, mi a következő teendő. Advent utolsó hete a sütögetésé volt. A fahéj, szegfűsze
December a disznóvágások ideje. Pirkadatkor sok helyen hallani a hízó visítását: falvakon disznófogó „csapatok” járnak egyik portától a másikra, hogy a nagy nap elindításához segédkezzenek. A disznóhúsból készült házi termékek népszerűsége jelzi, hogy az erdélyi ember ragaszkodik hagyományaihoz.
Főleg a gyermekeknél, de nem csak, megtöri a karácsonyvárás türelmetlenségét a Mikulás-járás. Úrjöveti időben számomra a legkedvesebb kora reggeli és esti foglalatosság a meglepetéskészítés. A hozzám tartozók kíváncsisága a kisompolygó illatokkal, adventi zenével fokozható.
Ha két alapélelmiszert kellene kiemelnünk, ami fenntartott, megtartott vidékünkön is pár száz éve, a dobogó első fokain minden bizonnyal a krumpli és a törökbúza osztozna.
A magyarországi Létavértesen és az erdélyi Bihardiószegen gazdálkodó Heit Loránd idejében rájött arra, hogy egy mezőgazdasági őstermelőnek a feldolgozás jelenti a jövőt. A kisvállalkozó a kezdeti pár száz üveg savanyúságtól eljutott az évi harmincezer palackig.
Ezúttal egy remek szakácskönyv receptjeiből mutatunk ízelítőt. A Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola által összegyűjtött, kézzel leírt receptekből válogattam néhányat, melyeket a Kipróbált receptek című kötetbe rendeztek (amely Marosi Ildikó közreműködésével jelent meg).
Faluhelyen még ma is összedolgoznak a szomszéd- és komaasszonyok, ha lakodalom van az utcában, családban. Napokkal előtte készülnek, papírra vetik a süteménysort, kiszámolják a tésztaadagokat, az anyagszükségletet, és elosztják a feladatokat. A lakodalmas ház jó hírét viszi majd a menyegzői édességek külleme, tálalása. Má
A tavalyi rekordév után idén kevesebb gyümölcs termett, így pálinkából is kevesebb lesz. Antalfi Zoltán marossárpataki pálinkafőző mester szerint azonban ez a gyümölcspárlatok minőségén nem ront. A Pálinka Lovagrend elnökétől azt is megtudtuk, hogy minden erdélyi gyümölcsből főznek pálinkát.
Buszulepény – az vajon mi, és miért ez a neve? Hamar választ kapunk a lövéteiektől: aki nem kapott belőle a lakodalmas háznál, az bosszús volt. Nyáron ordás töltelékkel, szezonon kívül fahéjjal készült.
A bevásárlóközpontok kínai, ritkábban nagy szemű olasz, maróninak nevezett, szinte egész évben forgalmazott kínálata előtt bizony igazi kincs volt tenyérben édesgetni a „tűzről pattant gesztenye úrfit”. Az is igaz, hogy a gazdagabb bolti kínálat és a készen kapható gesztenyemassza nem azonos mértékben gazdagítja receptgyűjteményünk
A gyermekek ott sertepertéltek a sütő körül, hátha marad egy nyalásnyi kók. A gölődörök méretes kondérban süllögtek. Kiderült, a lövétei lagziban aki nem kapott buszulepényt, az bosszús volt. A szenterzsébeti dínomdánom alapédessége gombos volt. Kóstoltunk kiszit, kásás gömböclevest, ispékest, pityókás pulis
Kúszik, kapaszkodik, támaszkodik. Előbb pirosan virít, majd feketéllik az indás szeder. Kicsorduló nedvének árnyalata, a szederjes megtalálta helyét még a divat világában is. Ínyencség a szederszirup, a -kocsonya vagy -lekvár, és megindítja a képzeletet a tejfölös szedres pite említése. Népies nevén a szedernye ember és ál
Nem csoda, hogy nagyanyáink megbecsülték a szilvaíz minden ízikjét. Amikor főztek egy-egy üsttel, évekre bespájzoltak belőle – a tartósítószert, adalékanyagokat nem ismerték. Kitartó és nem könnyű munkálat eredménye, míg a hamvas, szilvakék gyümölcsből, majd a bordó édes savanykás ciberéből lekvár lesz. Naphosszat,&
„Somvirág, somvirág, aranysárga a világ…” – énekli Gryllus Dániel természetbe csalogató dalában a tavasz egyik első és gazdagon mézelő hírnökéről. „Istengyümölcsétől tejelnek a kecskék” – szólt egy tavaly ilyenkori varsági meghívás az idényszállásra. Szépséges vidék Somodom,&
Hol vannak azok az idők, amikor istenek, tündérek eledele-itala lehetett a rózsa? Később nem csak a mesés keleti, hanem az erdélyi asztalokról sem hiányozhatott az illatos, aromás ehető dísznövény. A virágok királynője visszahódította jussát: élelmiszerek íz- és színanyaga, díszítménye. Rózsavíz és -méz, kandí
Látogatottsági adatok