Fotó: Pixabay.com
Nem sérti a román alaptörvényt, illetve nem korlátozza a polgárok szabadságát és alapvető jogait a kihirdetésre váró kiberbiztonsági törvény – állapította meg keddi határozatában a bukaresti alkotmánybíróság.
2023. február 28., 23:192023. február 28., 23:19
2023. február 28., 23:212023. február 28., 23:21
A taláros testületnél az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Ludovic Orban volt miniszterelnök által alapított Jobboldal Ereje (FD) törvényhozói emeltek óvást a Románia kiberbiztonságáról és -védelméről szóló törvénytervezet ellen, amelyet rekordsebességgel, a kormányzati előterjesztést követően mindössze hat nap alatt fogadott el a kétkamarás parlament mindkét háza tavaly decemberben. A törvény egyebek mellett meghatározza az informatikai rendszerek elleni külső támadások, fenyegetések megelőzésért és elhárításáért felelős hatóságok és intézmények jogköreit, a kibervédelmi tevékenységek összehangolását pedig egy újonnan létrehozandó, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) által koordinált Országos Kiberbiztonsági Testületre (SNSC) bízza.
Azt az előírást nem kifogásolták, hogy a kibertámadásokat jelenteni kell az erre a célra létrehozott platformnak, de úgy vélekedtek, hogy a „kiberbiztonsági incidens” törvényi meghatározása pontatlan, értelmezhető, így gyakorlatilag minden közérdekű tevékenységet folytató felhasználót arra kötelez, hogy jelentse – és személyes adatait tartalmazó számítógépét átadja – a hatóságnak, ha csak a gyanúja is felmerül annak, hogy a gépet vírus fertőzte meg.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel úgy értékelte, hogy a sebtében elfogadott jogszabály nem sérti az alaptörvényt. A testület kedden csak a határozat elfogadásáról adott ki közleményt, a részletes indoklást későbbre ígérte, mégis – szokatlan módon – három oldalon keresztül részletezte, milyen megfontolások alapján jutott arra következtetésre, hogy a törvény nem korlátozza a magánélethez való jogot, sem a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve nem sérti a jogbiztonságra, az előreláthatóságra és a szabályok egyértelműségének elvére vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket.
A testület szerint azzal sem lehet visszaélni, hogy a törvény nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolja az „állami, vagy nem állami entitások kibertérben elkövetett, az alkotmányos rendet veszélyeztető propaganda- vagy félretájékoztatási kampányát”. Az alkotmánybírák szerint a megfogalmazás azért nem sérti a jogbiztonság, az előreláthatóság és a szabályok egyértelműségének alkotmányos elvét, mert csak „több feltétel együttes teljesülése” esetén teszi lehetővé, hogy a hatóságok nemzetbiztonsági kockázatnak minősítsenek valamely, a kibertérben zajló tevékenységet.
Bár az alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki óvást, minden olyan – szűkítő és pontosító – jogértelmezése, amely bekerül a részletes indoklásba, a törvényi szabályozás részévé válik és ugyanúgy megfellebbezhetetlen érvényű lesz, mint maga az alkotmánybírósági határozat.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
szóljon hozzá!