Döntéshozó kamaraként elvetette a képviselőház is a Btk. módosításáról szóló 13-as sürgősségi kormányrendeletet, egyben elfogadta a 13-ast hatályon kívül helyező 14-es rendeletet.
2017. február 21., 17:232017. február 21., 17:23
2017. február 21., 17:242017. február 21., 17:24
A büntető törvénykönyvet módosító 13-as kormányrendelet elutasításáról szóló törvényt és a 13-as rendeletet hatályon kívül helyező 14-es sürgősségi rendeletet jóváhagyó jogszabályt is megszavazta kedden a képviselőház. Előbbit 291 támogató vokssal, három tartózkodás mellett, utóbbit 292 szavazattal és két tartózkodással szavazták meg.
Az alsóház jogi bizottsága délelőtti ülésén döntött arról, hogy elutasításra javasolja a 13-as rendeletet, az ülésen ugyanakkor három bizottsági tag tartózkodott. Az ALDE szerint fölösleges olyan jogszabály elutasításáról szavazni, amelyet már hatályon kívül helyeztek. A rendelet kidolgozója, Florin Iordache volt igazságügy-miniszter viszont megszavazta annak elvetését.
Mivel ebben a kérdéskörben az alsóház a döntéshozó kamara – a szenátus már megszavazta a két jogszabályt – a törvények Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően hatályba léphetnek.
A voksolás után Raluca Turcan, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke jóvátehetetlen hibának nevezte a 13-as rendelet elfogadását, és lemondásra szólította fel a kormányt. Mint ismeretes, a január 31-én este, előzetes bejelentés nélkül elfogadott rendeletet, amely csökkentette volna a hivatali visszaélés büntetését, és legalább 200 000 lej összegű károkozáshoz kötötte volna annak bűncselekményként való besorolását, az óriási bel- és külföldi felháborodás, a több százezres utcai tüntetések nyomán a 14-es számú sürgősségi rendelettel hatályon kívül helyezte a kormány. Ezt hagyta most hivatalosan jóvá a parlament.
Az ellenzék azonban attól tart, hogy amennyiben a 14-es rendelet ellen hivatali visszaélés miatt elítélt személyek által benyújtott kereseteknek helyt adnak az illetékes bíróságok, a 13-as mégis hatályba léphet, ezért kikövetelték, hogy a parlament tűzze napirendre annak hivatalos elutasítását. Ezt a szenátus parázs vita után hétfőn megtette, és hamarosan a képviselőház is voksolhat a rendelet elutasításáról.
Szintén kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) beidézte kihallgatásra Teodor Meleșcanu külügyminisztert is azon vizsgálat keretében, amely a rendelet elfogadásának körülményeit firtatja. Meleșcanu szerint szerepe a rendelet kidolgozásában az volt, hogy bizonyos, az EU által előirányzott előírásokat is belefoglalt.
Birchall–Klemm-találkozó
A korrupcióellenes küzdelemről tárgyalt egymással tegnap Hans Klemm amerikai nagykövet és Ana Birchall ügyvivő igazságügy-miniszter. Birchall biztosította a diplomatát, hogy a kormány feltétel nélkül támogatja a korrupcióellenes küzdelmet, egyben felhívta a figyelmet: fenn kell tartani az egyensúlyt az igazságszolgáltatás hatékonysága és az emberi jogok tiszteletben tartása között.
Eközben Victor Ponta volt miniszterelnök, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi elnöke bírálta a kormánypártokat a 13-as rendelet körüli zűrzavar miatt.
Ponta a România TV-nek nyilatkozva úgy vélekedett, az egyik legfőbb probléma az, hogy igazából senki sem vállalta a felelősséget a rendelet miatt, az ugyanis nehezen hihető, hogy kizárólag a botrány miatt lemondott volt igazságügy-miniszter, Florin Iordache kezdeményezése volt.
Ezért Liviu Dragnea PSD-elnöknek, Călin Popescu Tăriceanunak, a koalíciós partner Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetőjének és Sorin Grindeanu kormányfőnek kellett volna kiállnia, hogy fényes nappal elmondja, miért volt szükséges.
A második hiba az volt, hogy nem magyarázták el világosan, miről is szólt a rendelet. Úgy vélte: egy jó és helyes ötletből katasztrófa lett, mivel nem figyeltek oda, így aztán úgy tűnt, hogy a PSD az este elfogadott rendelettel a tolvajokat akarja megmenteni. Egyben – arra utalva, hogy Sorin Grindeanu mellett Klaus Johannis államfő és Liviu Dragnea is bele akar szólni az ország vezetésébe – megjegyezte: egy olyan repülő, amelyet egyszerre hárman akarnak irányítani, előbb-utóbb lezuhan.
Ponta arra a következtetésre jutott, hogy ezek után a „jelenlegi kormánynak aligha van már esélye arra, hogy bármiről is meggyőzze az embereket\". Megjegyezte: ő már nem tagja a párt vezetésének, nem kérték ki véleményét, de „nem mindegy\" számára, mi történik a PSD-vel.
A Hotnews.ro hírportál tegnap arról számolt be, hogy Ponta találkozóra hívta Brassóba egykori kormánya volt minisztereit: a jobboldali lap ezt is azzal hozta összefüggésbe, hogy rendkívül „hűvös\" Ponta kapcsolata utódjával, a pártot lemondása óta vezető Liviu Dragneával, és most már a jelenlegi pártelnök és miniszterelnök között is „törésvonalak\" alakultak ki.
Dragnea szerdára hívta össze a PSD végrehajtó bizottságát, ahol egyebek mellett a pártvezetés döntéseit korábban megkérdőjelező Mihai Chirica jászvásári polgármester elleni esetleges szankciókról készülnek dönteni. Közben egyébként a szenátus jogi bizottsága napirendre tűzte a kormány által kezdeményezett törvénytervezetet a részleges közkegyelemről, amelyet a kabinet a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva dolgozott ki, de amely a bírálók szerint a kormánypártok elítélt politikusainak rövidítené le a büntetését.
Magukat banki alkalmazottaknak kiadó telefonos csalókra figyelmeztet a Román Rendőrség.
Tíz évre eltilthatják a járművezetéstől a kábítószer vagy alkohol hatása alatt volánhoz ülő személyeket – többek között erről rendelkezik az a törvénytervezet, amelyet kedden fogadott el döntéshozó kamaraként a bukaresti képviselőház.
A jelenleg használt Patriot légvédelmi rendszer nélkülözhetetlen Románia számára – jelentette ki kedden Brassóban Angel Tîlvăr védelmi miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden bejelentette, hogy a Versenytanács vizsgálatot fog indítani a mosószerek 25 százalékos drágulása miatt.
Májusban meg fogja haladni a 200 milliót a visszaváltott italcsomagolások száma – jelentette ki kedden Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A román nép és az ország érdekeinek elárulásával vádolta meg a törvényhozókat Diana Şoşoacă szenátor a Románia és Izrael közötti szolidaritás és barátság napja alkalmából tartott keddi ünnepi parlamenti ülésen.
Hivatásos katonák toborzásába kezdett a védelmi minisztérium, ezúttal 3800 hivatásos katonát vesznek fel a hadseregbe.
Spontán sztrájkba kezdtek a román kormányalkalmazottak, béremelést követelnek – jelentette hétfőn a bukaresti sajtó az érintett szakszervezet vezetőjét idézve.
Évente több mint ötszáz román állampolgár esik az emberkereskedelem áldozatául, és ezek mintegy fele gyermek vagy ifjúkorú – közölte Marcel Ciolacu.
A jelek szerint nem szívesen adna át Románia Patriot rakétarendszert Ukrajnának, ahogy azt Kijev kérte: sem Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke, sem a szenátus elnöke nem állt ki egyértelműen az ügy mellett.
szóljon hozzá!