Döntéshozó kamaraként elvetette a képviselőház is a Btk. módosításáról szóló 13-as sürgősségi kormányrendeletet, egyben elfogadta a 13-ast hatályon kívül helyező 14-es rendeletet.
2017. február 21., 17:232017. február 21., 17:23
2017. február 21., 17:242017. február 21., 17:24
A büntető törvénykönyvet módosító 13-as kormányrendelet elutasításáról szóló törvényt és a 13-as rendeletet hatályon kívül helyező 14-es sürgősségi rendeletet jóváhagyó jogszabályt is megszavazta kedden a képviselőház. Előbbit 291 támogató vokssal, három tartózkodás mellett, utóbbit 292 szavazattal és két tartózkodással szavazták meg.
Az alsóház jogi bizottsága délelőtti ülésén döntött arról, hogy elutasításra javasolja a 13-as rendeletet, az ülésen ugyanakkor három bizottsági tag tartózkodott. Az ALDE szerint fölösleges olyan jogszabály elutasításáról szavazni, amelyet már hatályon kívül helyeztek. A rendelet kidolgozója, Florin Iordache volt igazságügy-miniszter viszont megszavazta annak elvetését.
Mivel ebben a kérdéskörben az alsóház a döntéshozó kamara – a szenátus már megszavazta a két jogszabályt – a törvények Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően hatályba léphetnek.
A voksolás után Raluca Turcan, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke jóvátehetetlen hibának nevezte a 13-as rendelet elfogadását, és lemondásra szólította fel a kormányt. Mint ismeretes, a január 31-én este, előzetes bejelentés nélkül elfogadott rendeletet, amely csökkentette volna a hivatali visszaélés büntetését, és legalább 200 000 lej összegű károkozáshoz kötötte volna annak bűncselekményként való besorolását, az óriási bel- és külföldi felháborodás, a több százezres utcai tüntetések nyomán a 14-es számú sürgősségi rendelettel hatályon kívül helyezte a kormány. Ezt hagyta most hivatalosan jóvá a parlament.
Az ellenzék azonban attól tart, hogy amennyiben a 14-es rendelet ellen hivatali visszaélés miatt elítélt személyek által benyújtott kereseteknek helyt adnak az illetékes bíróságok, a 13-as mégis hatályba léphet, ezért kikövetelték, hogy a parlament tűzze napirendre annak hivatalos elutasítását. Ezt a szenátus parázs vita után hétfőn megtette, és hamarosan a képviselőház is voksolhat a rendelet elutasításáról.
Szintén kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) beidézte kihallgatásra Teodor Meleșcanu külügyminisztert is azon vizsgálat keretében, amely a rendelet elfogadásának körülményeit firtatja. Meleșcanu szerint szerepe a rendelet kidolgozásában az volt, hogy bizonyos, az EU által előirányzott előírásokat is belefoglalt.
Birchall–Klemm-találkozó
A korrupcióellenes küzdelemről tárgyalt egymással tegnap Hans Klemm amerikai nagykövet és Ana Birchall ügyvivő igazságügy-miniszter. Birchall biztosította a diplomatát, hogy a kormány feltétel nélkül támogatja a korrupcióellenes küzdelmet, egyben felhívta a figyelmet: fenn kell tartani az egyensúlyt az igazságszolgáltatás hatékonysága és az emberi jogok tiszteletben tartása között.
Eközben Victor Ponta volt miniszterelnök, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi elnöke bírálta a kormánypártokat a 13-as rendelet körüli zűrzavar miatt.
Ponta a România TV-nek nyilatkozva úgy vélekedett, az egyik legfőbb probléma az, hogy igazából senki sem vállalta a felelősséget a rendelet miatt, az ugyanis nehezen hihető, hogy kizárólag a botrány miatt lemondott volt igazságügy-miniszter, Florin Iordache kezdeményezése volt.
Ezért Liviu Dragnea PSD-elnöknek, Călin Popescu Tăriceanunak, a koalíciós partner Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetőjének és Sorin Grindeanu kormányfőnek kellett volna kiállnia, hogy fényes nappal elmondja, miért volt szükséges.
A második hiba az volt, hogy nem magyarázták el világosan, miről is szólt a rendelet. Úgy vélte: egy jó és helyes ötletből katasztrófa lett, mivel nem figyeltek oda, így aztán úgy tűnt, hogy a PSD az este elfogadott rendelettel a tolvajokat akarja megmenteni. Egyben – arra utalva, hogy Sorin Grindeanu mellett Klaus Johannis államfő és Liviu Dragnea is bele akar szólni az ország vezetésébe – megjegyezte: egy olyan repülő, amelyet egyszerre hárman akarnak irányítani, előbb-utóbb lezuhan.
Ponta arra a következtetésre jutott, hogy ezek után a „jelenlegi kormánynak aligha van már esélye arra, hogy bármiről is meggyőzze az embereket\". Megjegyezte: ő már nem tagja a párt vezetésének, nem kérték ki véleményét, de „nem mindegy\" számára, mi történik a PSD-vel.
A Hotnews.ro hírportál tegnap arról számolt be, hogy Ponta találkozóra hívta Brassóba egykori kormánya volt minisztereit: a jobboldali lap ezt is azzal hozta összefüggésbe, hogy rendkívül „hűvös\" Ponta kapcsolata utódjával, a pártot lemondása óta vezető Liviu Dragneával, és most már a jelenlegi pártelnök és miniszterelnök között is „törésvonalak\" alakultak ki.
Dragnea szerdára hívta össze a PSD végrehajtó bizottságát, ahol egyebek mellett a pártvezetés döntéseit korábban megkérdőjelező Mihai Chirica jászvásári polgármester elleni esetleges szankciókról készülnek dönteni. Közben egyébként a szenátus jogi bizottsága napirendre tűzte a kormány által kezdeményezett törvénytervezetet a részleges közkegyelemről, amelyet a kabinet a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva dolgozott ki, de amely a bírálók szerint a kormánypártok elítélt politikusainak rövidítené le a büntetését.
A legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy valós és mélyreható változást idézzen elő – állapította meg a legutóbbi felmérésekre hivatkozva az ASPES.
Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.
Az alkotmánybíróság is megfellebbezte pénteken a tavalyi elnökválasztást érvénytelenítő határozatát felfüggesztő csütörtöki bírósági ítéletet – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Alig több mint egy hét alatt, április 8. és 17. között több mint 130, a 2024. decemberi elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat megsemmisítésére vagy felfüggesztésére irányuló keresetet nyújtottak be a román táblabíróságokon – írja a <a href="https://hotnews.ro/
A George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje amerikai népszerűsítésére vonatkozó a szerződés nem lépett hatályba, és az ilyen szolgáltatásokért nem fizettek pénzt – közölte az érintett amerikai lobbicég.
A CSM az Igazságügyi Felügyelethez fordul annak a bírónak az ügyében, aki egy, a jogi szakértők által keményen bírált döntéssel felfüggesztette a tavalyi elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő alkotmánybírósági döntést.
Idén is folytatódik a munkaügyi minisztérium országos lombikbébi programja, amely jelentős anyagi támogatással segíti a meddőséggel küzdő párokat és egyedülálló nőket a gyermekvállalásban.
A medvét le kellene venni a szigorúan védett fajok romániai listájáról – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Tudorel Toader volt igazságügyi miniszter és az alkotmánybíróság egykori tagja szerint az alkotmánybíróság határozatai véglegesek és nem támadhatók meg a bíróságon. Hasonlóan vélekedett Radu Marinescu igazságügyi miniszter is.
szóljon hozzá!