Fotó: Román védelmi minisztérium
Szó sincs a kötelező katonai szolgálat visszaállításáról Romániában – szögezte le Angel Tîlvăr védelmi miniszter.
2024. március 11., 08:342024. március 11., 08:34
A tárcavezető vasárnap este emlékeztetett:
„Elmondtam és megismétlem: erről szó sincs. A katonai szolgálat nem kötelező, és mint tudják, van egy tervezet az önkéntes katonai szolgálatra vonatkozóan, amely viztosítani fogja a lehetőséget azok számára is, akik különböző okokból katonai kiképzésben szeretnének részt venni. Legfeljebb négy hónapos időszakról van szó, 18 és 35 év közötti személyek bevonásáról” – mondta Angel Tîlvăr a Digi 24 hírcsatorna által vasárnap sugárzott interjúban.
Elmondta, hogy azok, akik az önkéntes katonai kiképzést választják, a kiképzési időszak alatt juttatást, szállást, étkezést és felszerelést kapnak, a végén pedig a projekt szerint három bruttó átlagfizetésben részesülnek.
A védelmi miniszter azt is elmondta, hogy a kampányidőszaktól függetlenül a kötelező katonai szolgálat bevezetése föl sem merül.
Megjegyezte: normális, hogy vannak bizonyos aggodalmak Moszkva terveit illetően, tekintettel arra, hogy Ukrajna a szomszédunk, de világossá tette, hogy „nem vagyunk közvetlen veszélyben”.
„Oroszország agresszív magatartása miatt létezik egy olyan globális szintű aggodalom, amely, tekintve, hogy Oroszország a nemzetközi joggal szemben provokálatlanul, agresszívan lépett fel egy szuverén állammal szemben. (…) Románia szempontjából egyértelmű, hogy a Fekete-tenger medencéje, amely egy békés kereskedelmi övezet volt, veszélyes területté vált. A Fekete-tengeren közlekedő áruszállító hajók növekvő költségei aggodalomra adnak okot. Mivel az események a közelünkben zajlanak, a jelentőségüknek megfelelő figyelmet szentelünk nekik, de ez nem jelenti azt, hogy közvetlen veszélyben lennénk. Egyértelműen mondom: az interjú idején ez nem kérdés” – jelentette ki a román védelmi miniszter.
Mint arról beszámoltunk,
Hangsúlyozta, hogy a kötelező katonai szolgálat eltörlése „nemcsak Romániában, hanem az összes NATO-tagállamban hiányosságokhoz vezetett”.
„Meg kell vitatnunk a lakosság kiképzésére vonatkozó politikát, és itt megemlíthetem, hogy a védelmi minisztériumnak van egy törvénytervezete a 446-os törvény módosítására a lakosság védelmi célú kiképzéséről, amellyel jó néhány éve próbáljuk egy kicsit megváltoztatni ezt a rendszert. (...)
– mondta a vezérkari főnök, Svédország példáját hozva fel, ahol 40 000 fiatal körében készült felmérés, és 8000 fiatal jelentkezett az önkéntes sorkatonai kiképzési programba.
„Romániának is hasonló rendszert kellene bevezetnie. Célozzuk meg azokat, akik meg akarják tanulni, hogyan kell lőni, hogyan kell tájékozódni, hogyan kell túlélni nehéz körülmények között, hogyan kell védekezni a vegyi fegyverek ellen, hogyan kell elvégezni a személyes fertőtlenítést. Sok mindent meg lehet tanulni és megtanulhatnak az arra hajlandóak” – fejtette ki Gheorghiță Vlad. A parlamentben benyújtott törvényjavaslatra utalva a tábornok azt mondta, hogy szerinte „az egymást követő választásoki hullámai után prioritásként veszik majd elő”.
„Szeretném, ha ez még idén megtörténne, de egy kicsit aggódom” – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy miért fontos, hogy ez még idén megtörténjen, és miért aggódik, Gheorghiță Vlad azt válaszolta, hogy minden NATO-ország és egész Európa számára fontos az időtényező.
„Az idő értékes erőforrás, és úgy gondolom, hogy egy másodpercet sem szabad elvesztegetni. Ez egy olyan pillanat, amikor minden európai nemzetnek gondoskodnia kell a lakosság felkészítéséről. Nem akarok vészjósló lenni, de ez a valóság, amelyben élünk” – szögezte le.
2023-ban csak a védelmi minisztériumból 6000 alkalmazott távozott. A tartalékosok száma a 2007-es szinten maradt, ami 48-50 éves embereket jelent. „Ez nagyon öreg (a tartalékos állomány) a harchoz. Képzeljünk el egy 50-es éveiben járó embert egy 80 literes hátizsákkal a hátán” – hangsúlyozta.
Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, más európai országokat is célba vesz, ezért a polgároknak katonai kiképzést kellene kapniuk – véli Gheorghiță Vlad, a román hadsereg új vezérkari főnöke.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
szóljon hozzá!