Pászkán Zsolt: egyáltalán nem kizárható a magyar kártya bevetése, különösen akkor, ha az egészségügyi és a gazdasági válság kezelése rosszul sikerül
Fotó: Youtube
Számos tényező befolyásolhatja a koronavírus-járvány miatt júniusról szeptember 27-ére halasztott önkormányzati választások eredményét, a kisebbségi román kormánynak a válsággal is meg kell küzdenie, míg az ellenzéki szociáldemokraták még az útkeresés fázisában vannak – fejtette ki a Krónikának Pászkán Zsolt politikai elemző. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású elemzője szerint nem kizárt a magyarellenes retorika bevetése a kampányidőszakban.
2020. július 25., 09:432020. július 25., 09:43
2020. július 25., 09:452020. július 25., 09:45
Kérdésünkre, megőrizheti-e előnyét a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), Pászkán Zsolt kifejtette: az alakulat számára létfontosságú lett volna, ha a számukra kedvező végeredményt produkáló elnökválasztáshoz minél közelebb eldől – szintén számukra kedvező végeredménnyel – a parlamenti erőviszonyok helyzete. Szerinte ezzel magyarázható az egész „vergődés” a Ludovic Orban- és (majdnem) Cîţu-kormányokkal, ezért próbálta Klaus Iohannis elnök még március 11-én is „mítosztalanítani” kicsit a koronavírus-járványt, hátha mégiscsak ki lehet kényszeríteni az előrehozott választást.
Miután ez nem sikerült, az Orban-kormány számára politikailag rosszul alakultak a dolgok. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány hatásai nem voltak olyan erősek, mint Nyugat-Európában, a régióhoz képest Románia mégis rosszabbul teljesített, és ezt a helyzetet csak tovább rontotta a kormányzati szereplők egymásnak ellentmondó, sokszor kaotikus és végig nem gondolt tevékenysége.
melyeket a tömeges megbetegedések elkerülésének egyedül lehetséges módozataként állítottak be.
Az egészségügyi válságból következő, szinte elkerülhetetlennek tűnő gazdasági válság hatásai pedig még csak ezután fognak jelentkezni, és olyan kormánynak kell ezt majd kezelnie, mely egy eleve irreálisra tervezett költségvetés, és különféle „megöröklött” kiadási kötelezettségek szorításában kényszerül tevékenykedni.
Ilyen körülmények között a PNL abban lenne érdekelt, ha a választásokra minél hamarabb sor kerül, nekik az lenne az ideális, ha a helyhatósági és a parlamenti választás egyszerre lenne, mert különben a következő hónapokban orosz rulett-szerű helyzetbe kerülnek.
Jelen állás szerint a két választást külön tartják, és amennyiben a helyhatóságit szeptember 27-én megrendezik, a Nemzeti Liberális Párt nagy valószínűséggel mozgósítani tudja az elkötelezett szavazóit. De ez nem biztos, hogy elég lesz, mert az elnökválasztással ellentétben nemcsak a PSD az ellenfél, hanem azok a pártok is (USR, PMP stb.), melyek – elvileg – a bizonytalan szavazók nagyjából azonos halmazából igyekeznek kisebb-nagyobb szeletet kihasítani maguknak. A helyhatósági választás pedig jelentős mértékben meghatározhatja majd a parlamenti választás végeredményét.
Ki lesz a befutó? A magyarok voksaiért nem csupán magyar pártok versengenek
Fotó: Molnár Edvárd/MTI
Kérdésünkre, mi várható az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről, hiteles-e az a retorika, hogy a veszélyhelyzet lejártával bizalmatlansági indítvánnyal akarnak kormányt buktatni, Pászkán Zsolt kifejtette: a PSD parlamenti viselkedése nem volt kirívó, sőt azt lehet mondani, hogy – sokszor eléggé gyanús módon – meglehetősen kesztyűs kézzel bánt a PNL-lel. Egyelőre nehéz megítélni, hogy ez a viszonylagos bénultság a párton belüli helyezkedések, a különféle frakciók közötti harc, a Dragnea-időszak utáni „útkeresés” vagy egyes vezető politikusok PNL-lel és/vagy Iohannis-szal való „kollaborációjának”, vagy mindezek valamiféle keverékének a következménye.
– ecsetelte.
Felvetésünkre, mekkora szerepet játszhatnak a kisebb pártok, mint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vagy a Pro Románia, az elemző emlékeztetett, az USR gyakorlatilag először vesz részt önkormányzati választáson, ha nem számítjuk az elődszervezet, a Mentsétek meg Bukarestet Szövetség (USB) szereplését a bukaresti helyhatósági megmérettetésen. A mostani választás az USR szempontjából elsősorban a PNL-vel folytatott „mérkőzés” miatt fontos, ugyanis ez alapvető módon határozhatja majd meg a párt tárgyalási mozgásterét a parlamenti választásra, illetve az azt követő időszakra.
„Eközben a PSD-ből kilépett Victor Ponta újabb kísérleteket tesz majd arra, hogy a soron következő két választáson átvegye a »baloldal« vezetését. Számára az lenne az ideális, ha már a kampány megkezdődése előtt el tudná hitetni a PSD vezetőségével, hogy pártja, a Pro Románia Párt (PPR) elég károkat okozhat nekik ahhoz, hogy kellő méretű »falatot« adjanak a lehetséges »koncból«. Vagyis egy blöffel nagyobbnak kíván mutatkozni, mert ha mégis kénytelen lesz külön elindulni a helyhatósági választáson, akkor annak végkimenetele az ő számára kockázatos lehet” – vázolta a helyzetet.
Lapunk kérdésére, mekkora az esélye, hogy a magyarellenességet már eddig is előszeretettel meglovagoló liberálisok és Iohannis elnök ismét előveheti a magyar kártyát, ha a PNL népszerűsége csökken, Pászkán kifejtette:
„Az is látható, hogy a magyarellenességet ezúttal »nemzetköziesíteni« fogják, a PNL és Iohannis nemcsak belföldön, hanem külföldön, az Európai Unió intézményeiben, az Európai Néppártban is folytatni fogják az információs hadviselést. Könnyen meglehet, hogy – ahogy az a nemrég elfogadott nemzetbiztonsági stratégiában szerepel – a támadások látszólag az úgynevezett »illiberalizmus« ellen irányulnak majd, de a belföldi kommunikációban ezt a romániai magyar közösségre is átterjesztik majd, vagyis a magyarokat nem, vagy nemcsak közvetlenül a jogköveteléseik miatt fogják támadni, hanem az egész közösséget egy »illiberális rezsim«, azaz az Orbán-kormány „támogatásával” vádolhatják majd meg” – figyelmeztetett az elemző.
Annak kapcsán, mi várható magyar szempontból, a szakértő kifejtette: az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ne indítson megyei önkormányzati elnöki jelölteket mindenhol, ahol szavazatokra számíthat. „Nemcsak azért, mert ez rossz jelzés lenne azon megyék/területi egységek felé, ahol viszonylag kevesebb magyar él. Hanem azért is, mert ezzel »edzésben« tarthatja és felmérheti a helyi szervezetei erejét, képességeit és az esetleges hiányosságokat kijavíthatja a parlamenti választásig” – mutatott rá. Ami a közösségen belüli ellenfeleket illeti, az elemző szerint mindenképpen hasznos, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt nem indul külön, különösen Székelyföldön, ahol eddig nagyobb volt a párhuzamos indítás.
A sikerességükhöz viszont kevés lesz, ha csak nem RMDSZ-ként határozzák meg magukat, rendkívül fontos lenne önálló koncepció felmutatása, mert nem a mostanra kialakult háromszázezres magyar választói réteget kellene »szalámizgatni«, hanem új szavazókat kellene szerezni. Ám kérdéses, hogy képesek lesznek-e ezt ilyen rövid időn belül kidolgozni egy ezt elősegítő stratégiát.
A magyar pártoknak azonban ezúttal még inkább számítaniuk kell arra, hogy több településen román pártok is „bejelentkeznek” majd a magyar szavazókért – szögezte le Pászkán Zsolt.
Ludovic Orban: nem indokolt a szeptemberi voksolás elhalasztása
Korai még az önkormányzati választások elhalasztásáról beszélni – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban miniszterelnök annak kapcsán, hogy Victor Ponta, a Pro Románia elnöke a járványveszélyre hivatkozva a voksolás halasztását követelte. Orban kijelentette: a kampány során nyílt tereken, a sajtóban és az interneten is lehet korteskedni, a szavazóköröket be lehet rendezni, a szavazást pedig meg lehet úgy szervezni, hogy ne álljon fenn a koronavírus terjedésének a veszélye. „Egyelőre, a jelenlegi esetszám mellett nem merül fel a választások elhalasztása” – szögezte le Orban Konstancán. A választási kampány a tervek szerint augusztus 28-án kezdődik és szeptember 26-án reggel hét órakor zárul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia 350 millió eurót veszített el, amelyet gátak, víztározók és árvízvédelmi beruházások megvalósítására hívhatott volna le az Európai Unió helyreállítási alapjából.
Rövid beavatkozás után eloltották a tűzoltók a vasárnap délután egy személyszállító vonat egyik kocsijában kiütött tüzet – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Viharok várhatók vasárnap estétől hétfő reggelig a Bánságban, a Körösvidéken, Máramarosban, Erdély északnyugati részében és az Erdélyi-szigethegységben, míg a déli megyékben kánikulára lehet számítani vasárnap és hétfőn.
A fogyasztóvédelmi felügyelők ezen a héten 800 ezer lejre róttak ki bírságokat a tengerparton és elrendelték 29 vállalkozás tevékenységének leállítását az ellenőrzések alatt tapasztalt hiányosságok orvoslásáig.
Radu Miruță gazdasági miniszter szombat délután megérkezett a helyzet felmérésére a kudzsiri fegyvergyárba, amelynek lőszercsarnokában tűz pusztított a szombatra virradó éjszaka.
Romlott és válságosra fordult az állapota a bukaresti Agrippa Ionescu kórház intenzív osztályán kezelt Ion Iliescunak – közölték szombaton az egészségügyi intézmény képviselői.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter péntek este lemondásra szólította fel a bukaresti Floresca sürgősségi kórház égési sérülteket kezelő osztályának vezetőjét.
A bírák és ügyészek nettó fizetésének 70 százalékát kitevő nyugdíj – körülbelül 11 309 lej – nem elegendő a megélhetéshez – vélekedik a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache.
Robbanások által kövezett tűz ütött ki péntekről szombatra virradó éjjel 1 óra körül Kudzsir város két fegyvergyárának egyikében, egy 700 négyzetméteres lőszercsarnokban.
Alina Corbunak, a legfelsőbb bíróság elnökének mandátuma pénteken megszűnt, miután a bíró nyugdíjba vonult. Corbu nyugdíjazási kérését pénteken írta alá több mint 70 más nyugdíjkérelemmel együtt Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!