Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Történelmi mélyponton van az ügyészi álláshelyek betöltöttségi aránya; tavaly 165 ügyész vonult nyugdíjba az igazságszolgáltatásban dolgozók bérével és nyugdíjával kapcsolatos bizonytalanságok miatt – vont mérleget szerdán Alex Florenţa legfőbb ügyész.
2024. március 13., 14:542024. március 13., 14:54
A legfőbb ügyészség 2023-as tevékenységi mérlegét ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Florenţa elmondta, hogy 2023 végén az ügyészi posztok alig 69,22 százaléka volt betöltve, a súlyos bűncselekmények (emberölés, adócsalás, pénzmosás, korrupció) kivizsgálásával foglalkozó ügyészségeken is „akut a személyzethiány”. Beszámolója szerint
Ugyanakkor az összesen 655 vezető ügyészi poszt közül 370, azaz 56 százalék betöltetlen volt az elmúlt év végén.
Florenţa szerint különlegesen súlyos a helyzet a legfőbb ügyészségen, ahol az ügyészi állások alig 39,58 százaléka van elfoglalva.
Élesen bírálta pénteken a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy a nyugdíjkorhatár „hirtelen” emelése esetén 2025-ig több mint 1500 bíró és ügyész fog nyugdíjba vonulni.
Csak tavaly 165 ügyész kérelmezte a nyugdíjaztatását, további 29 ügyész számára pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege jóváhagyta, hogy bíróként folytassák a tevékenységüket. Mindeközben az elmúlt évben alig 40 ügyészt alkalmaztak a rendszerben – írja az Agerpres.
Alex Florenţa szerint az ügyészhiány jelentette probléma csak az érintett intézmények közötti együttműködéssel orvosolható. Elmondta, hogy az új ügyészek kinevezési folyamatának dinamikusabbnak kellene lennie, jobban hozzá kell igazítani az ügyészségek igényeihez, ugyanakkor stabil és kiszámítható jogi keretre van szükség. Hozzátette:
vagy ha törvénytervezetet fogadnának el az év végéig ezek átszervezéséről. Jelenleg 176 városi ügyészség van az országban, és olyan „abnormális helyzetre” is van példa, hogy 60 kilométeres körzetben három ilyen ügyészség is működik – magyarázta.
Nem nézik jó szemmel a bírák és ügyészek, hogy a román kormány – részben világbanki ajánlásra – „rendet vágna” a szolgálati nyugdíjak dzsungelében.
Nőtt az elmúlt évben a befolyás vásárlásáért, befolyással üzérkedésért, migránscsempészetért, vesztegetés elfogadásáért, kábítószer-kereskedelemért és -használatért történt vádemelések száma – derül ki a legfőbb ügyészség tavalyi tevékenységi mérlegéből. Az Alex Florenţa legfőbb ügyész által szerdán bemutatott beszámoló szerint 2023-ban az ügyészek 545 600 büntetőügyet oldottak meg, 1,7 százalékkal többet, mint 2022-ben, és 48 338 vádalkut kötöttek. Az ügyészségekhez érkező feljelentések, panaszok és kérelmek száma 492 116 volt tavaly. A bíróság elé állított magánszemélyek száma 2022-höz képest 4,3 százalékkal csökkent, viszont 11,9 százalékkal nőtt a bíróság elé állított jogi személyek száma. Ugyanakkor az előzetes letartóztatásban levő magánszemélyekkel szembeni vádemelések száma 2,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A következő bűncselekmény-kategóriákban nőtt a vádemelések száma:
• befolyás vásárlása (+207,7 százalék);
• befolyással üzérkedés (+52,2 százalék);
• migránscsempészet (+38,2 százalék);
• csúszópénz elfogadása (+13,8 százalék);
• kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás (+13,7 százalék);
• kiskorúak sérelmére elkövetett emberkereskedelem (+7,6 százalék).
A jogerősen felmentett vádlottak száma 11,3 százalékkal csökkent 2022-höz képest. A vádemelések 1,8 százaléka végződött a vádlott jogerős felmentésével. Ugyanakkor az ügyészségre visszaküldött büntetőügyek száma 12,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és a vádemelések mindössze 0,4 százalékában fordult elő – derül ki a beszámolóból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek, illetve kiskorú lányokat vett rá erőszakos cselekményekre.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje 52 százalékkal vezet a 48 százalékon mért Nicușor Dannal szemben az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt a CURS közvélemény-kutató kedden ismertetett felmérése szerint.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke, hogy a párt ellenzékből támogasson egy kisebbségi kormányt, de leszögezte: előbb megvárják az elnökválasztás vasárnapi második fordulójának az eredményét.
A román belügyminisztérium Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet kedden, hogy a közösségi médiában egy romániai merényletről szóló videós álhír terjed.
Hosszas hallgatás után üzenetet tett közzé Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, ám nem buzdított egyértelműen arra, hogy az emberek az őt „helyettesítő” George Simionra szavazzanak.
Kedden elkezdődött a másodikosok országos képességfelmérője az anyanyelv és irodalom tantárggyal.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Közleményben fejezte ki aggodalmát az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), miután George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a szélsőjobboldal államfőjelöltje tudtukon kívül lefilmezte a Digi 24 újságíróit, és sértegette is őket.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak az USR parlamenti képviselői, miután George Simion, az AUR elnökjelöltje azt állította a blogján, hogy kritikusai „zavart elméjű” és „irracionális” emberek.
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely értelmében a köztisztséget betöltő pedagógusok legtöbb öt egymást követő éven át tarthatják fent tanári állásukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!