Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Történelmi mélyponton van az ügyészi álláshelyek betöltöttségi aránya; tavaly 165 ügyész vonult nyugdíjba az igazságszolgáltatásban dolgozók bérével és nyugdíjával kapcsolatos bizonytalanságok miatt – vont mérleget szerdán Alex Florenţa legfőbb ügyész.
2024. március 13., 14:542024. március 13., 14:54
A legfőbb ügyészség 2023-as tevékenységi mérlegét ismertető szerdai sajtótájékoztatóján Florenţa elmondta, hogy 2023 végén az ügyészi posztok alig 69,22 százaléka volt betöltve, a súlyos bűncselekmények (emberölés, adócsalás, pénzmosás, korrupció) kivizsgálásával foglalkozó ügyészségeken is „akut a személyzethiány”. Beszámolója szerint
Ugyanakkor az összesen 655 vezető ügyészi poszt közül 370, azaz 56 százalék betöltetlen volt az elmúlt év végén.
Florenţa szerint különlegesen súlyos a helyzet a legfőbb ügyészségen, ahol az ügyészi állások alig 39,58 százaléka van elfoglalva.
Élesen bírálta pénteken a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy a nyugdíjkorhatár „hirtelen” emelése esetén 2025-ig több mint 1500 bíró és ügyész fog nyugdíjba vonulni.
Csak tavaly 165 ügyész kérelmezte a nyugdíjaztatását, további 29 ügyész számára pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege jóváhagyta, hogy bíróként folytassák a tevékenységüket. Mindeközben az elmúlt évben alig 40 ügyészt alkalmaztak a rendszerben – írja az Agerpres.
Alex Florenţa szerint az ügyészhiány jelentette probléma csak az érintett intézmények közötti együttműködéssel orvosolható. Elmondta, hogy az új ügyészek kinevezési folyamatának dinamikusabbnak kellene lennie, jobban hozzá kell igazítani az ügyészségek igényeihez, ugyanakkor stabil és kiszámítható jogi keretre van szükség. Hozzátette:
vagy ha törvénytervezetet fogadnának el az év végéig ezek átszervezéséről. Jelenleg 176 városi ügyészség van az országban, és olyan „abnormális helyzetre” is van példa, hogy 60 kilométeres körzetben három ilyen ügyészség is működik – magyarázta.
Nem nézik jó szemmel a bírák és ügyészek, hogy a román kormány – részben világbanki ajánlásra – „rendet vágna” a szolgálati nyugdíjak dzsungelében.
Nőtt az elmúlt évben a befolyás vásárlásáért, befolyással üzérkedésért, migránscsempészetért, vesztegetés elfogadásáért, kábítószer-kereskedelemért és -használatért történt vádemelések száma – derül ki a legfőbb ügyészség tavalyi tevékenységi mérlegéből. Az Alex Florenţa legfőbb ügyész által szerdán bemutatott beszámoló szerint 2023-ban az ügyészek 545 600 büntetőügyet oldottak meg, 1,7 százalékkal többet, mint 2022-ben, és 48 338 vádalkut kötöttek. Az ügyészségekhez érkező feljelentések, panaszok és kérelmek száma 492 116 volt tavaly. A bíróság elé állított magánszemélyek száma 2022-höz képest 4,3 százalékkal csökkent, viszont 11,9 százalékkal nőtt a bíróság elé állított jogi személyek száma. Ugyanakkor az előzetes letartóztatásban levő magánszemélyekkel szembeni vádemelések száma 2,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A következő bűncselekmény-kategóriákban nőtt a vádemelések száma:
• befolyás vásárlása (+207,7 százalék);
• befolyással üzérkedés (+52,2 százalék);
• migránscsempészet (+38,2 százalék);
• csúszópénz elfogadása (+13,8 százalék);
• kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás (+13,7 százalék);
• kiskorúak sérelmére elkövetett emberkereskedelem (+7,6 százalék).
A jogerősen felmentett vádlottak száma 11,3 százalékkal csökkent 2022-höz képest. A vádemelések 1,8 százaléka végződött a vádlott jogerős felmentésével. Ugyanakkor az ügyészségre visszaküldött büntetőügyek száma 12,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és a vádemelések mindössze 0,4 százalékában fordult elő – derül ki a beszámolóból.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter egy szombati sajtóeseményen kijelentette, hogy módosulni fognak a betegszabadságra vonatkozó szabályok. A munkaidejükben a magánegészségügyben dolgozó orvosokat elbocsáthatják.
Az elmúlt 24 órában tíz riasztás érkezett a hegyimentő-szolgálathoz (Salvamont), amelynek munkatársai nyolc személynek nyújtottak segítséget – számoltak be szombaton a Facebookon a hegyimentők.
A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) bejelentette, hogy az egyetemisták folytatják az ösztöndíjcsökkentés elleni tiltakozó akcióikat, és a következő tüntetést vasárnap tartják.
Ilie Bolojan a pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Romániának továbbra is fontos célkitűzése az ország felvétele az amerikai vízummentességi programba.
Ilie Bolojan miniszterelnök a pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) alulfinanszírozottsága jelentős probléma.
Ilie Bolojan pénteken kijelentette, hogy a jövő hétig a kormány leltárba veszi az összes állami vállalatot és a fennhatósága alá tartozó hatóságot, a költségvetéseik jóváhagyását pedig feltételekhez fogják kötni.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken a kormányülést követő sajtótájékoztatón kijelentette, minden valószínűség szerint a kétkulcsos áfa bevezetése mellett dönt a kabinet. Bolojan szerint lehetséges az alkohol vagy az üzemanyag jövedéki adójának növelése is.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a kormány új ösztöndíjrendszer bevezetésére készül, miután az utóbbi években jelentősen megnőttek az erre fordított állami kiadások. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlanná vált a kormányfő szerint.
Kormányalkalmazottak tüntettek pénteken a Victoria-palota előtt a Bolojan-kabinet tervezett intézkedései, például az ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékok korlátozása ellen.
A romániaiak több mint háromnegyede – hetvenhat százaléka – a mesterséges intelligenciát (MI) gazdasági és társadalmi lehetőségként értékeli.
szóljon hozzá!