Fotó: Erdély Bálint Előd
Továbbra is magabiztosan őrzi előnyét a kormánykoalíció vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD): a Marcel Ciolacu vezette alakulat a voksok 36 százalékát kapná meg, ha most vasárnap tartanák a választásokat – derült ki a CURS közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből. Ez nagyobb támogatottságot jelent, mint a novemberi 34 százalékos.
2023. január 23., 15:132023. január 23., 15:13
A szociáldemokraták mögött jócskán leszakadva koalíciós partnerük, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) következik 22 százalékkal, ami 2 százalékos csökkenés novemberhez képest.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 14 százalékon áll a novemberi 12-höz képest, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egy százalékot rontva 8 százalékon áll.
A felmérésben arra is rákérdeztek, mely intézményekben bíznak a legjobban az emberek. Az élen a hadsereg végzett, amiben a megkérdezettek 67 százaléka bízik. A második a tűzoltóság 63 százalékkal, és hasonló arányban bíznak az ortodox egyházban is.
A negyedik helyen, jócskán leszakadva a polgármesteri hivatalok állnak 33 százalékkal, az ötösik a sajtó 21 százalékos bizalmi indexszel. A civil szervezetekben a megkérdezettek 19, a nemzeti bankban 16, az államfői intézményben szintén 16, a kormányban 15, a parlamentben és a pártokban pedig egyaránt 9-9 százaléka bízik.
Arra a kérdésre, hogy melyek az ország legfőbb problémái, 28 százalék az inflációt és az energiahordozók drágulását nevezte meg, 22 százalék az életszínvonal csökkenését és a bérek, nyugdíjak alacsony szintjét, 17 százalék a gazdasági gondokat, 7 százalék az egészségügy helyzetét és a pandémiát, szintén 7 százalék a háborút és a nemzetbiztonságot, 6 százalék a korrupciót, 4 százalék pedig a munkahelyeket nevezte meg.
Arra a kérdésre, hogy a válaszadók szerint csatlakozik-e idén Románia a schengeni övezethez, a többség szkeptikusan válaszolt: 40 százalék szerint inkább nem, míg 13 százalék szerint biztosan nem, 34 százalék mondta azt, hogy inkább igen, és csupán 5 százalék, hogy biztosan csatlakozik. A felmérés január 10. és 20. között készült 1067 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalékos.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!