Az első jelentkező Florentina Mirică DNA-ügyész, a második Marius Iacob, a DNA helyettes főügyésze, harmadikként Cristian Lazăr, a legfőbb ügyészség munkatársa nyújtotta be pályázatát, a negyedik pedig Elena Grecu, aki szintén a DNA ügyésze.

Mirică korábban a bufteai törvényszéki ügyészség munkatársa volt, jelenleg pedig többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (CNAS) elkövetett visszaélések felderítésével foglalkozik, de

Egyike volt azon több száz ügyésznek, aki két hónapja aláírta az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolását követelő nyílt levelet. 2014-ben nevezték ki a DNA igazságszolgáltatáson belüli korrupció elleni részlege élére.

Marius Iacobot 2013-ban javasolta a DNA helyettes főügyészi tisztségébe Robert Cazanciuc akkori igazságügy-miniszter.

Cristian Lazăr a legfőbb ügyészség nyomozati és kriminalisztikai osztályának helyettes vezető főügyésze, és szintén Robert Cazanciuc javaslatára került a tisztségébe.

Elena Grecu 2016 óta dolgozik a DNA-nál, korábban a konstancai ítélőtábla ügyészségét vezette.

Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfőn azzal magyarázta a jelentkezők hiányát, hogy az ügyészek azt hiszik: továbbra is úgy zajlanak majd a kinevezések, mint a múltban, azaz politikai megegyezések alapján. Emlékeztetett: a nemrég menesztett DNA-főügyész, Laura Codruța Kövesi mandátumáról is politikai megállapodás nyomán született döntés.

A miniszter szerint az érdektelenség másik oka az, hogy tudják, milyen sok munkába kerül a DNA alkotmányos keretek között történő működtetése, a belé vetett bizalom visszaszerzése. A miniszter szerint a DNA jelenleg nem működik normálisan, hiszen az általa vizsgált ügyekben több száz felmentő ítélet született. Leszögezte: az új főügyésznek az új igazságügyi törvények szellemében át kell szerveznie a DNA működését. 

Egyes szakértők ugyanakkor úgy vélik: sokáig azért nem voltak jelentkezők, mert a korábbi gyakorlattal ellentétben nem a legfőbb ügyészség egyik képviselőjét is magában foglaló bizottság, hanem egyedül a miniszter hallgatja meg a jelölteket, ezért tartanak attól, hogy sérülne az ügyészi függetlenség.

Az igazságügyi tárca már Kövesi menesztése napján, július 9-én meghirdette a pályázatot az utód kiválasztására. A főügyészi tisztségre jelentkező ügyészek hétfőig nyújthatták be pályázatukat, és

A pályázatban bizonyítani kell, hogy a jelentkező rendelkezik a megkövetelt tartamú szolgálati idővel, mellékelnie kell a menedzseri terveit, legalább tíz, általa kivizsgált ügy leírását az elmúlt öt évből, valamint a szakmai tevékenységéről készült jelentést. Július 25. és 27. között Tudorel Toader miniszter meghallgatja a jelentkezőket, az eredményt pedig 30-án teszik közzé.

A miniszter előbb a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját kéri ki a jelöltről, majd továbbítja a jelölést az államfőnek. A hatályos törvény értelmében a főügyészeket az igazságügy-miniszter javaslatára az államfő nevezi ki.

Mint megírtuk, a igazságügy-miniszter februárban kezdeményezte Kövesi leváltását, azt állítva, hogy a főügyész önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezette a DNA-t. Johannis azt mondta: nem győzték meg a miniszter érvei, ezért nem hajlandó elmozdítani a főügyészt. A miniszter szerint erre nem lett volna joga, emiatt bepanaszolta az alkotmánybíróságon, amely a miniszter javára döntött, és Johannist a főügyész felmentésére kötelezte.

Kövesi 2013 óta állt a DNA élén, második – meg nem hosszabbítható – mandátuma jövő tavasszal mindenképpen lejárt volna.