Ramona Bruynseels, a korrupció miatt korábban szabadságvesztésre ítélt, de azóta szabadlábra helyezett médiacézárhoz és expolitikushoz kötődő Humanista Erő Pártja nevében 280 ezer aláírást adott le, a Központi Választási Irodából kijövet pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy fehér galambokat engedett szabadon – szerinte ez jelezte azt, hogy ő új esélyt jelent Románia számára.

Cătălin Ivan volt szociáldemokrata párti (PSD) politikus szintén vasárnap adta le aláírásait. A saját egykori pártjával konfliktusba került, a magyarellenes kezdeményezésekben viszont

Utolsóként Alexandru Cumpănaşu jelentkezett be az elnöki tisztségért. Ő a Románia Korszerűsítéséért Nemzeti Koalíció nevű civil, de a kormányintézményekkel jóban levő, magyarellenes civil szervezetet vezeti, és azzal növelte országos ismertségét, hogy kampányához felhasználta unokahúga, Alexandra Măceşanu elrablását és meggyilkolását.

Rajtuk kívül korábban bejelentkezett az újrázásra készülő, és a választás megnyerésére legesélyesebbnek tartott Klaus Johannis hivatalban levő államfő, Viorica Dăncilă miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR-PLUS) jelöltje, Mircea Diaconu, aki a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Pro Románia közös jelöltje, Theodor Paleologu, akit a Népi Mozgalom Párt (PMP) indít, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Miron Cozma egykori bányászvezérnek, aki a bányászjárások miatt hosszú éveket börtönben töltött, nem volt olyan szerencséje, mint Viorel Cataramának: esetében érvényben maradt a jelöltek közül történő kizárásról szóló döntés, miután az általa benyújtott aláírások 90 százaléka fénymásolat.

Az államfőválasztás első fordulóját november 10-én rendezik, amennyiben ezen egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, a két legjobb eredményt elérő jelölt a november 24-i második fordulóban méri össze az erejét.

A kampány október 12-én kezdődik.