Fotó: Silviu Matei/Agerpres
Az elavult infrastruktúra, az alulméretezett elektromos hálózat, a betegek hiányos felügyelete – egyebek mellett ezek járulhattak hozzá ahhoz, hogy január 29-én tűz ütött ki a bukaresti Matei Balş járványtani intézetben – állapítja meg a kormány ellenőrző testületének szerda este közzétett jelentése.
2021. március 11., 10:102021. március 11., 10:10
2021. március 11., 10:172021. március 11., 10:17
Az előzetes ellenőrzések során több olyan tényezőt azonosítottak, amelyek együtt elősegítették a tűz keletkezését és terjedését. Ezek közé sorolják az elavult infrastruktúrát, amelyről ugyan kiállítottak tűzvédelmi szakvéleményt, de tűzvédelmi engedély nélkül működöt, a 2000-2001-es szintre tervezett az elektromos hálózatot, amely alulméretezett volt a kórház jelenlegi szükségleteihez képest, és a kezelésre használt „nagyon magas” orvosi oxigénfogyasztást, amely táplálta a tüzet és elősegítette a robbanást.
A tűzvédelmi szakvélemény javasolta egyebek mellett, hogy a kórtermek és a folyosó közötti, részben üvegfalat téglafalra cseréljék, ez fékezte volna a tűz terjedését. Megállapította, hogy
Rámutatott, hogy nem megfelelően működtették az épületet: túlterhelték az elektromos hálózatot, nem megfelelően használták a gázpalackokat, nem tartották megfelelően karban a tűzérzékelő és -oltó, tűzjelző- és riasztóberendezéseket, részben lezárták, vagy szűkítették a menekülési utakat.
Úgy vélik, hogy
Az ellenőrzést végző szakemberek szerint a tűz kitöréséhez és terjedéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy a páciensek többsége oxigént kapott a falakban elhelyezett tartályokból.
Megállapították ugyanakkor, hogy 86-tal több oxigéncsatlakozót használtak, mint az az eredeti tervben volt, és hogy az oxigént olyan csöveken is vezették, amelyeket nem folyamatos oxigénellátásra, hanem kimondottan csak a betegek szállítására terveztek.
Fényt derítettek arra is, hogy nem voltak füst- és oxigéndetektorok, és nem létezett videomegfigyelő rendszer sem a folyósokon, sem a kórtermekben.
Fotó: Agerpres
A testület szerint a szolgálatos tűzoltó elkésve és nehézkesen lépett közbe, a katasztrófavédelmi feladatokat egy olyan cég látta el, amelynek nem volt engedélye az országos katasztrófavédelmi főfelügyelőségtől (IGSU), és nem volt arra berendezkedve, hogy egy 640 ágyas kórházban nyújtson szolgáltatásokat.
Nem utolsó sorban többszöri szabálytalanságként rögzítették, hogy az épület csaknem minden részében (kórtermekben, irodákban, folyósokon) egy egész sor nem orvosi elektromos berendezést használtak (tévéket, hűtőszekrényeket, éjjeli lámpákat, mikrohullámú sütőket, stb.).
Az ügyészség gondtalanságból elkövetett emberölés gyanújával folytat bűnügyi eljárást, és az esetet vizsgálja az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás