Fotó: Székelyhon
Nem annyira aggasztó a lakossági érdeklődés a szabadpiaci villanyáram-szolgáltatási szerződéskötés iránt, mint ahogy azt Virgil Popescu energetikai miniszter lefesti – vallja az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) adataira hivatkozva az intézmény alelnöke. Nagy-Bege Zoltán a Krónika megkeresésére leszögezte, a lakossági fogyasztók 42 százaléka már megkötötte az új szerződést. Jelezte egyúttal, ezentúl is ellenőrzik a szolgáltatókat, hogy megfelelően tájékoztatják-e a polgárokat az energiapiaci árliberalizációról.
2021. május 01., 09:042021. május 01., 09:04
2021. szeptember 10., 12:082021. szeptember 10., 12:08
Nem sietnek a lakossági fogyasztók új szerződést kötni a villanyáram-szolgáltatókkal, alig tíz százalékuk lépett mostanáig az előnyösebb árakat kínáló liberalizált piacra – vont mérleget Virgil Popescu energiaügyi miniszter. Mint ismeretes, a romániai energiapiaci árliberalizáció január elsejétől érvényes, a fogyasztók azonban június 30-áig haladékot kaptak, hogy új szerződést kössenek jelenlegi szolgáltatójukkal, vagy egy, számukra kedvezőbb árajánlattal kecsegtető szolgáltatót válasszanak.
„Nagy a tunyaság, amikor váltásról van szó. És meggyőződésem, hogy június vége felé, amikor felocsúdnak, hanyatt-homlok rohan majd mindenki” – vélekedett a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió szerda esti műsorában. Emlékeztetett egyúttal, hogy az új szerződés megkötése nem jár sorban állással, hiszen e-mailben is rendezni lehet, de egyelőre elenyésző azoknak a hányada, akik léptek.
A miniszter azonban nem borúlátó, nem számít az árak látványos emelkedésére, és bízik abban is, hogy június végéig sokan megkötik a szerződést, „A legrosszabb esetben is arra számítok, hogy az árak a jelenlegi szinten maradnak, és azt várom, hogy sokan átmennek a versenypiacra, mivel június 30-a után már nem részesülnek kedvezményes árban, és az egyetemes szolgáltatói rendszerben maradnak, ami drágább, meglátják majd a júliusi számlán” – húzta alá Popescu.
Kellemes meglepetésnek nevezte ugyanakkor, hogy egy, általa meg nem nevezett cég, amelynek sok ügyfele volt, sokukat már át is vitt a versenypiacra, tehát a szolgáltatók is érdekeltek abban, hogy megtartsák ügyfeleiket.
„Nincs ok aggodalomra a villamosenergia-szolgáltatás terén a versenypiacra való átállás ütemét nézve” – szögezte le eközben csütörtökön a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint részletezte, több adatot lehet elemezni, hiszen jelen pillanatban a lakossági fogyasztók több mint 42 százaléka már versenypiaci szerződéssel rendelkezik. Ez lebontva úgy néz ki, hogy a fogyasztók 30 százaléka már az elmúlt év végén a liberalizált piacról vásárolta az energiát, még azelőtt, hogy ez év január 1-től megszűnt a hatóságilag szabályozott ár, és kizárólagossá vált a szabadpiac.
Meglátása szerint ez egy jó eredmény. „Ez egyáltalán nem kevés, hiszen azt jelenti, hogy havonta több mint 250 ezer új szerződést írtak alá, minden munkanapon több mint 10 ezret, ami óriási munkát jelent a szolgáltatóknak, a határaikat feszegetik, hogy egy ilyen mennyiségű kéréshullámnak eleget tegyenek, hiba nélkül dolgozzanak.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a hatóság folyamatosan ellenőrzi a kereskedőket. Nem várták el tőlük, hogy már januárban növeljék a kapacitásukat, de ha látják, hogy az igény növekszik, egyre több a munka a beérkezett dokumentumok feldolgozásával, és ennek nem tudnak eleget tenni, akkor lépniük kell, át kell csoportosítani a meglevő munkaerőt, új alkalmazottakat kell felvenni akár meghatározott idejű munkaszerződéssel.
– jelentette ki a hatóság alelnöke.
Nagy-Bege Zoltán szerint most az a legfontosabb, hogy a szolgáltatók tájékoztassák a fogyasztókat a jogaikról, a lehetőségeikről, hogy a polgárok tudják, mi a következménye, ha nem kötik meg a versenypiaci szerződést, tudatosan válasszanak szolgáltatót, és ha úgy látják jónak, akár váltsanak.
„Lehet azt boncolgatni, hogy mi áll ennek a hátterében, elégedettek az eddigi szolgáltatóval, nem volt elegendő információjuk, vagy esetleg bonyolultabb átállni egy másik szolgáltatóhoz” – vetette fel Nagy-Bege Zoltán.
Szerinte amúgy az is kompromisszumos megoldás lehet, hogy ebben az időszakban maradnak a fogyasztók a régi szolgáltatójuknál, az egyszerűsített procedúrával megkötik vele a szabadpiaci szerződést, majd utána, akár minden hónapban, kereshetnek új szolgáltatót. Az ANRE alelnöke emlékeztetett, hogy az egyetemes szolgáltatási árra, amely magasabb mint a szabadpiaci ár, június végéig biztosítanak kedvezményt a szolgáltatók, tehát érdemes addig megkötni a szabadpiaci szerződést. Az erdélyi fogyasztók ebből a szempontból még jobb helyzetben vannak, mert az Electrica augusztus végéig biztosítja a kedvezményt az egyetemes árra.
Mint ismeretes, az ANRE által január második felében kibocsátott rendelet az árliberalizáció dacára június 30-áig lehetőséget biztosít a villanyáram-szolgáltatóknak, hogy ne emeljenek árakat ama lakossági fogyasztók esetében, akik még nem kötöttek új szerződést. Ugyanakkor egyszerűsítették a szerződéskötés procedúráját, és arra kötelezték a szolgáltatókat, hogy folyamatosan tájékoztassák a lehetőségekről az ügyfeleket, tehát minden havi számlával küldjenek információkat, árajánlatokat.
A fogyasztó az űrlapon kiválaszthatja a számára kedvező ajánlatot, és miután azt kipipálja, aláírja, vissza kell juttatnia postán a szolgáltatónak. Ez már új szabadpiaci szerződésnek számít, és megkötése után nem kell alkalmazni az egyetemes szolgáltatási rendszer árait, és az erre számolt kedvezményt. A szolgáltatók ezt követően visszaküldenek az ügyfélnek egy példányt a szerződésből, ezzel pedig a folyamat lezárul, a fogyasztó kikerül a szabályozott díjszabáson levő ügyfelek adatbázisából, a szabadpiacon megkötött szerződés alapján kapja a szolgáltatást. Az ügyintézés online is lebonyolítható.
Kartellgyanú az energiapiacon
Általa aggasztónak nevezett és versenyellenes jelenségre hívta fel a figyelmet Virgil Popescu energiaügyi miniszter egy televíziós interjúban. Azt mondja, a villanyáram-szolgáltatók nem szerződtek le időben energiát a második félévre a lakossági fogyasztók számára, hanem utólag, viszonteladóktól szándékoznak vásárolni, ami drágább. „Kartellnek is minősülhet bizonyos szolgáltatók között, talán a viszonteladókkal is” – fogalmazott a tárcavezető, jelezve egyúttal, hogy az ügyben a Versenytanácshoz fordult. Gyerkó László, a versenyhivatal tagja csütörtökön a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly óta folyamatban van két kivizsgálás, amely a teljes villamosenergia-piacot átfogja, és amennyiben időközben befutnak észrevételek, ezek keretében azokra is kitérnek. „Felhívhatják a versenyhivatal figyelmét, mint ahogy a miniszter is tette, olyan változásokra, új elemekre, amelyeket a kivizsgálások elindításának pillanatában még nem vettünk figyelembe, de ezekre mind kitérünk” – jelentette ki Gyerkó László. A két kivizsgálás lezárására még várni kell, az egyiket idén, a másikat jövőre véglegesítik, tudtuk meg.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
szóljon hozzá!