Sokakat nem „villanyozott fel” az árliberalizáció

•  Fotó: Székelyhon

Fotó: Székelyhon

Nem annyira aggasztó a lakossági érdeklődés a szabadpiaci villanyáram-szolgáltatási szerződéskötés iránt, mint ahogy azt Virgil Popescu energetikai miniszter lefesti – vallja az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) adataira hivatkozva az intézmény alelnöke. Nagy-Bege Zoltán a Krónika megkeresésére leszögezte, a lakossági fogyasztók 42 százaléka már megkötötte az új szerződést. Jelezte egyúttal, ezentúl is ellenőrzik a szolgáltatókat, hogy megfelelően tájékoztatják-e a polgárokat az energiapiaci árliberalizációról.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2021. május 01., 09:042021. május 01., 09:04

2021. szeptember 10., 12:082021. szeptember 10., 12:08

Nem sietnek a lakossági fogyasztók új szerződést kötni a villanyáram-szolgáltatókkal, alig tíz százalékuk lépett mostanáig az előnyösebb árakat kínáló liberalizált piacra – vont mérleget Virgil Popescu energiaügyi miniszter. Mint ismeretes, a romániai energiapiaci árliberalizáció január elsejétől érvényes, a fogyasztók azonban június 30-áig haladékot kaptak, hogy új szerződést kössenek jelenlegi szolgáltatójukkal, vagy egy, számukra kedvezőbb árajánlattal kecsegtető szolgáltatót válasszanak.

„Nagy a tunyaság, amikor váltásról van szó. És meggyőződésem, hogy június vége felé, amikor felocsúdnak, hanyatt-homlok rohan majd mindenki” – vélekedett a tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió szerda esti műsorában. Emlékeztetett egyúttal, hogy az új szerződés megkötése nem jár sorban állással, hiszen e-mailben is rendezni lehet, de egyelőre elenyésző azoknak a hányada, akik léptek.

Popescu emlékeztetett, hogy aki június 30-áig nem köt új szerződést a liberalizált piacon, az utána az egyetemes szolgáltatási rendszer árain kapja a számlát, ami lényegesen magasabb, mint az új árajánlatok.

A miniszter azonban nem borúlátó, nem számít az árak látványos emelkedésére, és bízik abban is, hogy június végéig sokan megkötik a szerződést, „A legrosszabb esetben is arra számítok, hogy az árak a jelenlegi szinten maradnak, és azt várom, hogy sokan átmennek a versenypiacra, mivel június 30-a után már nem részesülnek kedvezményes árban, és az egyetemes szolgáltatói rendszerben maradnak, ami drágább, meglátják majd a júliusi számlán” – húzta alá Popescu.

Kellemes meglepetésnek nevezte ugyanakkor, hogy egy, általa meg nem nevezett cég, amelynek sok ügyfele volt, sokukat már át is vitt a versenypiacra, tehát a szolgáltatók is érdekeltek abban, hogy megtartsák ügyfeleiket.

Nem ennyire sötét a helyzet az ANRE adatai szerint

„Nincs ok aggodalomra a villamosenergia-szolgáltatás terén a versenypiacra való átállás ütemét nézve” – szögezte le eközben csütörtökön a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint részletezte, több adatot lehet elemezni, hiszen jelen pillanatban a lakossági fogyasztók több mint 42 százaléka már versenypiaci szerződéssel rendelkezik. Ez lebontva úgy néz ki, hogy a fogyasztók 30 százaléka már az elmúlt év végén a liberalizált piacról vásárolta az energiát, még azelőtt, hogy ez év január 1-től megszűnt a hatóságilag szabályozott ár, és kizárólagossá vált a szabadpiac.

„Viszont ha azt nézzük, hogy a hivatalos adatok szerint az idei év első három hónapjában mintegy 800 ezer fogyasztó írt alá új szerződést, áprilist is tekintve, ez már valószínűleg elérte az egymilliót, akkor valóban a 9 millió romániai háztartási fogyasztó 10 százaléka kötött szabadpiaci szerződést” – részletezte a hatóság alelnöke.

Meglátása szerint ez egy jó eredmény. „Ez egyáltalán nem kevés, hiszen azt jelenti, hogy havonta több mint 250 ezer új szerződést írtak alá, minden munkanapon több mint 10 ezret, ami óriási munkát jelent a szolgáltatóknak, a határaikat feszegetik, hogy egy ilyen mennyiségű kéréshullámnak eleget tegyenek, hiba nélkül dolgozzanak.

Tévedések így is becsúsznak” – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a hatóság folyamatosan ellenőrzi a kereskedőket. Nem várták el tőlük, hogy már januárban növeljék a kapacitásukat, de ha látják, hogy az igény növekszik, egyre több a munka a beérkezett dokumentumok feldolgozásával, és ennek nem tudnak eleget tenni, akkor lépniük kell, át kell csoportosítani a meglevő munkaerőt, új alkalmazottakat kell felvenni akár meghatározott idejű munkaszerződéssel.

Idézet
Az egy-két hónapig lehet mentség, hogy nem tudnak minden befutó kérést időben feldolgozni, de erre az igényre reagálnia kell a szolgáltatónak, annál is inkább, hogy erre szabályozások, határidők léteznek. Már eddig is voltak ellenőrzések, eddig a lehető legkisebb büntetéseket róttuk ki, ha rendellenességeket észleltünk. Próbáltunk elnézőek lenni, mert ez egy új helyzet, de ha azt látjuk, hogy a létező és feltárt problémákat nem próbálják orvosolni, drasztikusabb lépések következnek”

– jelentette ki a hatóság alelnöke.

Váltani utólag bármikor lehet

Nagy-Bege Zoltán szerint most az a legfontosabb, hogy a szolgáltatók tájékoztassák a fogyasztókat a jogaikról, a lehetőségeikről, hogy a polgárok tudják, mi a következménye, ha nem kötik meg a versenypiaci szerződést, tudatosan válasszanak szolgáltatót, és ha úgy látják jónak, akár váltsanak.

A szakember arra is kitért, hogy a márciusig új szerződést megkötő mintegy 800 ezer fogyasztó közül viszonylag kevesen választottak új szolgáltatót, tehát aláírtak ugyan egy új szabadpiaci szerződést, de a régi szolgáltatónál maradtak.

„Lehet azt boncolgatni, hogy mi áll ennek a hátterében, elégedettek az eddigi szolgáltatóval, nem volt elegendő információjuk, vagy esetleg bonyolultabb átállni egy másik szolgáltatóhoz” – vetette fel Nagy-Bege Zoltán.

Szerinte amúgy az is kompromisszumos megoldás lehet, hogy ebben az időszakban maradnak a fogyasztók a régi szolgáltatójuknál, az egyszerűsített procedúrával megkötik vele a szabadpiaci szerződést, majd utána, akár minden hónapban, kereshetnek új szolgáltatót. Az ANRE alelnöke emlékeztetett, hogy az egyetemes szolgáltatási árra, amely magasabb mint a szabadpiaci ár, június végéig biztosítanak kedvezményt a szolgáltatók, tehát érdemes addig megkötni a szabadpiaci szerződést. Az erdélyi fogyasztók ebből a szempontból még jobb helyzetben vannak, mert az Electrica augusztus végéig biztosítja a kedvezményt az egyetemes árra.

Mint ismeretes, az ANRE által január második felében kibocsátott rendelet az árliberalizáció dacára június 30-áig lehetőséget biztosít a villanyáram-szolgáltatóknak, hogy ne emeljenek árakat ama lakossági fogyasztók esetében, akik még nem kötöttek új szerződést. Ugyanakkor egyszerűsítették a szerződéskötés procedúráját, és arra kötelezték a szolgáltatókat, hogy folyamatosan tájékoztassák a lehetőségekről az ügyfeleket, tehát minden havi számlával küldjenek információkat, árajánlatokat.

Az ANRE rendelete azt is előírja, hogy valamennyi szolgáltatónak a számlával együtt havonta küldenie kell egy űrlapot is, amelyben az egyetemes szolgáltató rendszer díjszabása mellett több szabadpiaci árajánlat is szerepel.

A fogyasztó az űrlapon kiválaszthatja a számára kedvező ajánlatot, és miután azt kipipálja, aláírja, vissza kell juttatnia postán a szolgáltatónak. Ez már új szabadpiaci szerződésnek számít, és megkötése után nem kell alkalmazni az egyetemes szolgáltatási rendszer árait, és az erre számolt kedvezményt. A szolgáltatók ezt követően visszaküldenek az ügyfélnek egy példányt a szerződésből, ezzel pedig a folyamat lezárul, a fogyasztó kikerül a szabályozott díjszabáson levő ügyfelek adatbázisából, a szabadpiacon megkötött szerződés alapján kapja a szolgáltatást. Az ügyintézés online is lebonyolítható.

Kartellgyanú az energiapiacon
Általa aggasztónak nevezett és versenyellenes jelenségre hívta fel a figyelmet Virgil Popescu energiaügyi miniszter egy televíziós interjúban. Azt mondja, a villanyáram-szolgáltatók nem szerződtek le időben energiát a második félévre a lakossági fogyasztók számára, hanem utólag, viszonteladóktól szándékoznak vásárolni, ami drágább. „Kartellnek is minősülhet bizonyos szolgáltatók között, talán a viszonteladókkal is” – fogalmazott a tárcavezető, jelezve egyúttal, hogy az ügyben a Versenytanácshoz fordult. Gyerkó László, a versenyhivatal tagja csütörtökön a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly óta folyamatban van két kivizsgálás, amely a teljes villamosenergia-piacot átfogja, és amennyiben időközben befutnak észrevételek, ezek keretében azokra is kitérnek. „Felhívhatják a versenyhivatal figyelmét, mint ahogy a miniszter is tette, olyan változásokra, új elemekre, amelyeket a kivizsgálások elindításának pillanatában még nem vettünk figyelembe, de ezekre mind kitérünk” – jelentette ki Gyerkó László. A két kivizsgálás lezárására még várni kell, az egyiket idén, a másikat jövőre véglegesítik, tudtuk meg.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 01., kedd

Magyar kézre kerülhet az E.ON romániai szolgáltatói üzletága piaci források szerint

A magyar állami tulajdonú MVM energetikai vállalat megegyezett a német E.ON csoporttal az E.ON Energie romániai gáz- és áramszolgáltató vállalat felvásárlásáról – értesült a Hotnews.ro hírportál a tranzakcióhoz közel álló forrásoktól.

Magyar kézre kerülhet az E.ON romániai szolgáltatói üzletága piaci források szerint
2024. szeptember 30., hétfő

Bezárta erdélyi gyárát egy olasz cég, sokan kerültek utcára

Az olasz Taffarello SpA, a Romanbag Production papírzacskó-gyártó cég tulajdonosa, úgy döntött, hogy bezárja erdélyi, a Kolozs megyei Désen található gyárát.

Bezárta erdélyi gyárát egy olasz cég, sokan kerültek utcára
2024. szeptember 30., hétfő

Jó hír a nyugdíjasok egy részének: szolidaritási együtthatót tervez a kormány

Simona Bucura Oprescu munkaügyi miniszter hétfőn bejelentette, hogy egy „szolidaritási együttható” bevezetésével fog növekedni a fogyatékkal élők nyugdíja.

Jó hír a nyugdíjasok egy részének: szolidaritási együtthatót tervez a kormány
2024. szeptember 30., hétfő

A központi régióban is népszerű a Zöldház program

Több mint 9300-an iratkoztak fel a központi régió megyéiből hétfőn a Zöldház program 2024-es kiírása keretében elérhető támogatásra.

A központi régióban is népszerű a Zöldház program
2024. szeptember 29., vasárnap

Fél évszázada lökik ide a sört a csíkszeredai gyárból

Saját maguk tiszteletére emelhetik poharukat a csíkszeredai sörgyárban, mely immár 50 éve működik a székelyföldi városban. A kezdetekhez képest óriásit fejlődött a bő két évtizede egy multinacionális vállalat tulajdonában lévő sörgyár.

Fél évszázada lökik ide a sört a csíkszeredai gyárból
2024. szeptember 27., péntek

Magyar és román vasúttársaságoknak készülnek mozdonyok egy dél-romániai üzemben

Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.

Magyar és román vasúttársaságoknak készülnek mozdonyok egy dél-romániai üzemben
2024. szeptember 27., péntek

Autópályahíd épül Románia és a Moldovai Köztársaság között

Aláírták pénteken a Prut folyó romániai és moldovai köztársaságbeli partját összekötő híd építésére vonatkozó szerződést – közölte a Facebookon Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.

Autópályahíd épül Románia és a Moldovai Köztársaság között
2024. szeptember 27., péntek

Két perc alatt kimerült a Zöldház program első szakaszára elkülönített keret

Elindították pénteken 10 órakor a Zöldház program 2024-es kiírását; az északnyugati régió számára elkülönített, összesen 274,29 millió lejes támogatási keret alig két perc alatt kimerült – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.

Két perc alatt kimerült a Zöldház program első szakaszára elkülönített keret
2024. szeptember 26., csütörtök

A vártnál sokkal rosszabbul teljesít a román gazdaság az EBRD szerint

Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében.

A vártnál sokkal rosszabbul teljesít a román gazdaság az EBRD szerint
2024. szeptember 26., csütörtök

Az informatikusok jobban keresnek az átlagnál, de még többet szeretnének

Az informatika az a terület, ahol az elmúlt évben a legnagyobb mértékben, átlagosan havi 10 ezer lejre emelkedtek a munkavállalók bérezési elvárásai – derül ki egy online munkaközvetítő platform csütörtökön közzétett elemzéséből.

Az informatikusok jobban keresnek az átlagnál, de még többet szeretnének