Románia 2020-ig meghosszabbítja az Erdéllyel való egyesülés centenáriumi ünnepségsorozatát – jelentette be pénteken Gyulafehérváron egy sajtótájékoztatón George Ivașcu, a kultúra és a nemzeti identitás román minisztere.
2018. április 27., 20:042018. április 27., 20:04
A tárcavezető szerint a történelmi valóság követelte meg, hogy 2020-ig meghosszabbítsák a centenáriumi ünnepségsorozatot. „Nem felejthetjük el, hogy 1919-ben olyan fontos országok ismerték el az ország új státusát, mint Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok” – idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert. Amint Ivașcu felidézte, ezek az elismerések addig tartottak, míg 1920-ban békeszerződés rögzítette Nagy-Románia határait.
George Ivașcu bizakodónak mutatkozott abban a tekintetben, hogy a december elsejei centenáriumi ünnepségre sikerül felállítani Gyulafehérváron az egyesülés emlékművét. Az elmúlt év végén a kormány 18,8 millió lejt utalt ki erre a célra. Az alkotás kivitelezésére az elkövetkező hetekben kötik meg a szerződést Mihai Buculei képzőművésszel.
George Ivașcu Gyulafehérváron a helyi 1918. december 1. Egyetem és a román külügyminisztérium által szervezett rendezvényen vett részt pénteken. Az eseményre a Bukarestbe akkreditált nagyköveteket is meghívták.
A gyulafehérvári egyesülés emlékműve látványtervének az elkészítésére 1993-ban hirdették meg az első pályázatot. Ezt is, akárcsak a 15 évvel későbbi újabb pályázatot Mihai Buculei szobrászművész, a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem volt tanára nyerte egy 22 méter magas, kőből megépítendő alkotás tervével. Az alkotás tulajdonképpen négy egymással szembefordított kereszt, amelyek csúcsai boltívesen egymásba folynak.
A magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon-palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudat 1918. december elsejét, az e napon tartott gyulafehérvári nagygyűlést tekinti Erdély és Románia egyesülése dátumának.
Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés alkalmával az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki egyoldalúan az általuk lakott területek és Románia egyesülését. A nagygyűlés által elfogadott kiáltvány teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. Az erdélyi magyar szervezetek a kiáltvány kisebbségekre vonatkozó részét az autonómia korabeli terminusokkal való körülírásaként értelmezik.
Románia továbbra is számít Németország támogatására a teljes körű schengeni csatlakozás megvalósításában – hangsúlyozta Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton, amikor Olaf Scholz német kancellárt fogadta a bukaresti kormány székházában.
A Román Rendőrség pénteken négy olyan személyt hozott vissza az országba, akik ellen büntetés-végrehajtási vagy előzetes letartóztatási parancsot adtak ki Romániában.
Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.
Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).
Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.
Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.
szóljon hozzá!