Florin Roman PNL-es képviselő elmagyarosítást lát a háttérben
Fotó: Pnl.ro
Alkotmányossági kifogást emelt kedden két román ellenzéki párt a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvénytervezet ellen, az óvás előterjesztői pedig nacionalista szólamokkal támadták Magyarországot, az RMDSZ-t és az azzal együttműködő bukaresti szociálliberális kormánykoalíciót.
2018. február 13., 13:362018. február 13., 13:36
2018. február 13., 16:152018. február 13., 16:15
Az óvást megfogalmazó ellenzéki pártok szerint sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. Az előterjesztők azonban, akik a parlament folyosóján számoltak be az újságíróknak az alkotmányossági óvásról, nem a jogi, hanem a nemzeti érvekre helyezték a hangsúlyt.
Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselőházi frakcióvezetője szerint a törvény általi iskolaalapítás mögött Magyarország áll, amely „meg akarja alázni Romániát a centenárium évében". Úgy vélekedett: itt nem egy kisebbségi igényéről, hanem a „legmagasabb szinten született politikai alkuról” van szó, amit az ellenzék nem hagyhat annyiban.
Florin Roman, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője szerint a magyar kormány erdélyi iskoláknak nyújtott támogatása a szegény családokból származó román gyerekek „elmagyarosításához” vezet. Rámutatott: miközben a bukaresti „nemzetietlen” PSD-ALDE kormány ezer iskolát zár be, vagy olvaszt össze, magyar iskolákat hoznak létre az országban, amelyek budapesti támogatással ingyenes bentlakást és meleg ételt biztosítanak a gyerekeknek. „Nem az RMDSZ-t vádolom és még kevésbé a budapesti kormányt. Azokat vádolom, akik a román kormány, az oktatási tárca élén állnak, hogy nem képesek a román gyerekekről gondoskodni” – méltatlankodott a PNL képviselője.
A bukaresti szenátus a múlt héten a PSD-ALDE szociálliberális kormánytöbbség támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által megszüntetett magyar tannyelvű tanintézmény újraalapításáról szóló jogszabályt, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. A törvény hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására lett volna szükség, az alkotmányossági óvás elbírálása azonban hónapokba telhet.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!