Fotó: Európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium
Aláírták szerdán Gyulafehérváron a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós források felhasználásáról szóló partnerségi megállapodást. A pályázatok nagy részét a 2023-as év vége előtt kiírnák, így biztosítva, hogy sikerül el is költeni a több mint 31 milliárd eurós uniós támogatást.
2022. október 05., 18:582022. október 05., 18:58
2022. október 05., 19:002022. október 05., 19:00
A dokumentumot Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztos, Nicolae Ciucă miniszterelnök és Marcel Boloş európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter látta el kézjegyével. A kormányfő úgy értékelte, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi megállapodás aláírása fontos lépés az európai és nemzeti célkitűzések elérését szolgáló projektek megvalósítása irányába.
A partnerségi megállapodás összesen 45 milliárd eurós költségvetésű programról szól, amelyből 31 milliárd euró uniós alap, 14 milliárd eurót saját forrásokból kell biztosítani. A pénzt többek között a közlekedési infrastruktúra és az egészségügy fejlesztésére, a fenntartható fejlődést, az intelligens fejlesztést és a digitalizációt érintő projektekre fordítják.
Hegedüs Csilla, az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium államtitkára szerint a 31,5 milliárdos támogatásból a szaktárca 8 országos és 8 regionális operatív program megvalósítását tűzte ki célul. Az országos operatív programok az egészségügy, az oktatás, közlekedés, társadalmi beilleszkedés, technikai segítségnyújtás, digitalizáció és intelligens fejlődés terén adnak majd fejlesztési lehetőségeket. „Óriási lehetőség ez Románia számára. Ezzel az támogatással végre talpra állhatunk a járvány és a háború okozta nehézségekből, sőt fejlődhetünk, kedvező élet- és munkakörülményeket biztosíthatunk. A partnerségi megállapodás elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia uniós finanszírozásokhoz jusson. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a lehető leghatékonyabban kezeljük a kiutalt összegeket” – nyilatkozta az államtitkár, hozzátéve, a regionális operatív programokat a helyi önkormányzatok igényei és tanácsai alapján alakították ki. A tervek szerint a pályázatok nagy részét a 2023-as év vége előtt kiírják, így biztosítva azt, hogy sikerül az uniós támogatást el is költeni.
Dan Cărbunaru, a román kormány szóvivője szerdán elmondta, Bukarest ezúttal is halasztást kapott az Európai Bizottságtól, így 2023 decemberéig lehetősége nyílik a további 33 százalékot is lehívni, hiszen Románia számára csak akkor zárul le az előző ciklus. Tájékoztatása szerint a 67 százalék 24 milliárd eurót jelent, amelyből Románia csak az idén 4 milliárdot hívott le. Hozzátette: további 750 millió euró értékű beruházás pályázatait meghirdették, és hamarosan újabb, 290 millió euró értékű beruházásnál hamarosan meghirdetik, ami a kormányszóvivő szerint azt mutatja, hogy gyors ütemű az uniós pénzek lehívása.
Cărbunaru rámutatott: a munkaerő és az építőanyagok megdrágulása lassított egyes beruházásokat, de a kormány intézkedett, hogy folytatódhassanak, így reményét fejezte ki, hogy a drágulások okozta késlekedést hamarosan sikerül behozni. Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozó Románia a 2007-2013-as költségvetési ciklusban a rendelkezésére bocsátott uniós források 92 százalékát hívta le úgy, hogy többszöri haladékot kapott, így akkor 2,7 milliárd eurót veszített – közölte az MTI. Románia a jelenleg futó uniós helyreállítási alapból 29,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és hitelt tervez felhasználni, a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban pedig további mintegy 50 milliárd euró áll rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!