Fotó: Európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium
Aláírták szerdán Gyulafehérváron a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós források felhasználásáról szóló partnerségi megállapodást. A pályázatok nagy részét a 2023-as év vége előtt kiírnák, így biztosítva, hogy sikerül el is költeni a több mint 31 milliárd eurós uniós támogatást.
2022. október 05., 18:582022. október 05., 18:58
2022. október 05., 19:002022. október 05., 19:00
A dokumentumot Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztos, Nicolae Ciucă miniszterelnök és Marcel Boloş európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter látta el kézjegyével. A kormányfő úgy értékelte, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi megállapodás aláírása fontos lépés az európai és nemzeti célkitűzések elérését szolgáló projektek megvalósítása irányába.
A partnerségi megállapodás összesen 45 milliárd eurós költségvetésű programról szól, amelyből 31 milliárd euró uniós alap, 14 milliárd eurót saját forrásokból kell biztosítani. A pénzt többek között a közlekedési infrastruktúra és az egészségügy fejlesztésére, a fenntartható fejlődést, az intelligens fejlesztést és a digitalizációt érintő projektekre fordítják.
Hegedüs Csilla, az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium államtitkára szerint a 31,5 milliárdos támogatásból a szaktárca 8 országos és 8 regionális operatív program megvalósítását tűzte ki célul. Az országos operatív programok az egészségügy, az oktatás, közlekedés, társadalmi beilleszkedés, technikai segítségnyújtás, digitalizáció és intelligens fejlődés terén adnak majd fejlesztési lehetőségeket. „Óriási lehetőség ez Románia számára. Ezzel az támogatással végre talpra állhatunk a járvány és a háború okozta nehézségekből, sőt fejlődhetünk, kedvező élet- és munkakörülményeket biztosíthatunk. A partnerségi megállapodás elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia uniós finanszírozásokhoz jusson. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a lehető leghatékonyabban kezeljük a kiutalt összegeket” – nyilatkozta az államtitkár, hozzátéve, a regionális operatív programokat a helyi önkormányzatok igényei és tanácsai alapján alakították ki. A tervek szerint a pályázatok nagy részét a 2023-as év vége előtt kiírják, így biztosítva azt, hogy sikerül az uniós támogatást el is költeni.
Dan Cărbunaru, a román kormány szóvivője szerdán elmondta, Bukarest ezúttal is halasztást kapott az Európai Bizottságtól, így 2023 decemberéig lehetősége nyílik a további 33 százalékot is lehívni, hiszen Románia számára csak akkor zárul le az előző ciklus. Tájékoztatása szerint a 67 százalék 24 milliárd eurót jelent, amelyből Románia csak az idén 4 milliárdot hívott le. Hozzátette: további 750 millió euró értékű beruházás pályázatait meghirdették, és hamarosan újabb, 290 millió euró értékű beruházásnál hamarosan meghirdetik, ami a kormányszóvivő szerint azt mutatja, hogy gyors ütemű az uniós pénzek lehívása.
Cărbunaru rámutatott: a munkaerő és az építőanyagok megdrágulása lassított egyes beruházásokat, de a kormány intézkedett, hogy folytatódhassanak, így reményét fejezte ki, hogy a drágulások okozta késlekedést hamarosan sikerül behozni. Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozó Románia a 2007-2013-as költségvetési ciklusban a rendelkezésére bocsátott uniós források 92 százalékát hívta le úgy, hogy többszöri haladékot kapott, így akkor 2,7 milliárd eurót veszített – közölte az MTI. Románia a jelenleg futó uniós helyreállítási alapból 29,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és hitelt tervez felhasználni, a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban pedig további mintegy 50 milliárd euró áll rendelkezésére.
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
szóljon hozzá!