„Nem látom lehetségesnek alkotmányjogi szempontból azt, hogy a szükségállapot megszüntetése esetén korlátozni tudjanak törvényes kereteken belül bizonyos mozgási lehetőségeket vagy akár más emberi jogokat. A maszk- vagy kesztyűviselés kötelezővé tétele például lehetséges, mivel ez nem a mozgásszabadság vagy más szabadságjog megsértése, de az, hogy nem ülhetek fel a vonatra, és nem mehetek Sepsiszentgyörgyről Nagyváradra, mert megtiltják, már alkotmányba ütközik” – mutatott rá.

Megoldásként fölvetette, hogy marad a szükségállapot, és azon belül enyhítenek a szigorításokon, de

Ugyanakkor sajtóértesülések szerint a kormány a különleges jogrend egy alacsonyabb fokozatát, vélhetően veszélyhelyzetet készül bevezetni a szükségállapot helyett a korlátozások egy bizonyos szintjének fenntartása érdekében. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint a kormány és Klaus Johannis államfő visszaélt-e valamilyen formában a hatalmával a szükségállapot bevezetése óta, Puskás Bálint kijelentette:

Ez elsősorban abban merült ki, hogy a meghozott intézkedéseket egyik napról a másikra változtatták, nem voltak rákészülve arra, hogy egyértelmű, jól megfogalmazott és érthető intézkedéseket hozzanak, legalábbis a katonai rendeletek terén. Emellett feloldottak bizonyos vizsgakötelezettségeket az alkalmazások terén, illetve enyhítették a közbeszerzési szabályokat, itt is hatalmas visszaélések történtek a volt alkotmánybíró szerint.

Kiemelte a parlament és a kormány közötti konfliktust is. „Még ha viccnek is szánta, egy parlamenti köztársaságban a miniszterelnök nem mondhat olyat, hogy a parlament nem létezik” – szögezte le Puskás, Ludovic Orban egyik vitatott kijelentésére utalva, amely szerint azért nem megy a parlamentbe, mert a honatyák otthon vannak, így a törvényhozás a járvány idején nem létezik. Rámutatott: ez olyan súlyos alkotmánysértés, hogy alkotmánybírósághoz kellett volna fordulni miatta, vagy akár bizalmatlansági indítványt is indokolttá tenne. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány többször is megpróbálta mellőzni a parlamentet, amelynek ugyanakkor ezt néhány esetben – például az önkormányzati választások kitűzése vagy a banki hiteleseket segítő rendelkezések témájában – sikerült visszavernie.

„Johannis megkapta, amit akart, a saját kormányát, de ez nem azt jelenti, hogy azt tesz, amit akar, és ő jelent be mindent. Ezzel még a Băsescu-féle gyakorlatot is túllépte olyan mértékben megpróbált mindent a saját kezébe venni. Pedig a döntés joga még szükségállapotban is a kormányé” – szögezte le lapunknak Puskás Bálint.