Puskás szerint akár fel is lehet függeszteni tisztségéből az államfőt
Puskás Bálint volt alkotmánybíró szerint Klaus Johannist akár fel is lehet függeszteni elnöki tisztségéből, miután a taláros testület úgy ítélte meg, hogy nem tartotta be az alkotmányos előírásokat, amikor az igazságügy-miniszter javaslatát visszautasítva nem váltotta le tisztségéből Laura Codruța Kövesi DNA-főügyészt.
2018. június 01., 17:442018. június 01., 17:44
2018. június 01., 17:452018. június 01., 17:45
A bukaresti alkotmánybíróság egykori tagját annak kapcsán kérdeztük, hogy a taláros testület arra a következtetésre jutott, alkotmányos konfliktus áll fenn az államelnöki hivatal és a kormány között, miután Klaus Johannis nem volt hajlandó az igazságügy-miniszter javaslatára meneszteni az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét. Szerdán kihirdetett ítéletükben az alkotmánybírák leszögezik: az alkotmányos konfliktus az államfő elutasító magatartása miatt alakult ki, majd azt is megállapítják, hogy Johannisnak ki kell bocsátania a Kövesi menesztéséről szóló rendeletet.
„Ebből a szempontból az alkotmánybíróság döntése azt is sugallja, illetve kimondja, hogy az elnök túllépte az alkotmányos hatáskörét. Ennek nyomán esetleg fel is lehet függeszteni őt a tisztségéből, mivel nem tartotta be az alkotmányos előírásokat” – jelentette ki lapunknak Puskás, aki 2007 és 2016 között volt a bukaresti taláros testület tagja. Az egykori alkotmánybírós szerint a mostani döntés – amely szavazattöbbséggel, 6:3 arányban született – „bonyolult” helyzetet teremtett. Kérdésünkre, hogy az ítélet nyomán Klaus Johannisnak le kell-e váltania a DNA főügyészét, Puskás kifejtette: az alkotmánybíróság ítélete akkortól lép hatályba, amikor megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Ellentétben az alkotmánybíróság megállapításával, miszerint az államfőnek ki kell bocsátania a Laura Kövesi menesztéséről szóló rendeletet, Puskás Bálint úgy véli, az ítélet nem lehet visszamenőleges hatályú. „Az alkotmánybíróság nem ügyeket old meg, hanem alkotmányossági szempontból elemzi őket. Az ítéleteknek nincs visszamenőleges hatálya. Ha viszont a miniszter még egyszer kéri Kövesi leváltását, akkor az államfőnek már kötelessége lesz meneszteni a főügyészt. A mostani ítélet azt jelenti, hogy az elnök tévedett, nem tartotta be az alkotmányos kötelezettségeit. Ez politikai és közigazgatási szempontból is új helyzetet teremt, egészen odáig, hogy javasolhatják a felfüggesztését” – mutatott rá Puskás Bálint. Klaus Johannis még az ítélet kihirdetése előtt azt mondta: megvárja az indoklást, elolvassa, és majd annak ismeretében dönt a további lépésekről.
A Jurnalul Național című lap Auf Wiedersehent mondott az alkotmánybíróság Kövesinek című írásában úgy értékeli: a taláros testület egyértelművé tette, hogy az elnök csak „képviseli az államot” egy ügyészségi vezető leváltásánál, de magát a döntést valójában az igazságügyi miniszter hozza meg. A lap szerint az alkotmánybíróság „megsemmisítő” csapást mért ezzel Johannisra. Az Adevărul napilap több véleménycikke is foglalkozik a témával, ezek egyike címében úgy értékeli: Az alkotmánybíróság politikai felügyelet alá helyezte az ügyészeket.
Az MTI által idézett cikk szerzője szerint ezáltal az alkotmánybíróság is intézményes konfliktusba került a társadalom egészével, a demokrácia helyreállítására pedig az egyetlen megoldás, ha népszavazással döntenek a kérdésben. A cikkíró szerint a taláros testület abban nyújtott segédkezet a kormányon lévő politikusoknak, hogy „zavartalanul lophassanak” tovább, ne zaklassa őket többé a független igazságszolgáltatás. A román lapok egyetértenek abban, hogy Johannis ezek után alkotmánysértést követne el, ha nem váltja le Kövesit, erre mindössze néhány hetes haladéka van, miután – indoklással együtt – megjelenik az alkotmánybírósági döntés a közlönyben.
Cristian Tudor Popescu publicista a szociálliberális kormánnyal szemben kritikus Digi 24 hírtelevízióban úgy vélekedett: a korrupcióellenes harc folytatását zászlajára tűző Johannis ugyanolyan szorult helyzetbe került, mint Mihály király 1945-ben, amikor nem tudott másként szembeszegülni a hatályos törvényeket felrúgó kommunista hatalommal, mint az úgynevezett „királyi sztrájkkal”, vagyis a jogszabályok kihirdetésének megtagadásával. Popescu úgy véli, ha Johannis is azt az utat választja, hogy szembeszegül az alkotmánybíróság döntésével, rá is a tisztségéből való felfüggesztés vár, ahogyan annak idején Mihály királyt is eltávolították az ország éléről.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!