Fotó: RMDSZ
A nyelvhasználati küszöb csökkentése az egyik fő célja a most kezdődött parlamenti ülésszakban az RMDSZ-nek – mondta a Krónikának Korodi Attila. A szövetség pozitívnak értékeli, ezért folytatni kívánja az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD).
2017. szeptember 11., 10:362017. szeptember 11., 10:36
2017. szeptember 11., 11:322017. szeptember 11., 11:32
Eredményesnek tartja, ezért folytatja a parlamenti együttműködést a kormánypártokkal az RMDSZ, a kisebbségi törvény beterjesztése ugyanakkor az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés közelgő centenáriuma kapcsán zajló hangulatkeltés miatt nem képez prioritást – indokolta a Krónikának Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt, hogy továbbra is támogatják a koalíciót.
Az együttműködés folytatását Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette be csütörtökön. A kormánypártokkal folytatandó parlamenti együttműködés kapcsán Korodi elismerte:
A politikus arra a júniusi botrányra utalt, amikor a PSD tárgyalásokat kezdett az RMDSZ-szel a Sorin Grindeanu miniszterelnök vezette kormány elleni bizalmatlansági indítvány támogatásáról, és fölmerült, hogy a támogatásért cserében a magyar jogkövetelések teljesítéséhez hozzájáruló törvényeket tűzzenek napirendre.
– mondta Korodi, utalva az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor egyik korábbi állítására, miszerint az állami intézmények vezetésébe olyan struktúrák épültek be, amelyek a saját céljaiknak megfelelően hoznak döntéseket, és irányítják az illető intézményeket.
Folytatja a parlamenti együttműködést az RMDSZ a kormánypártokkal – derült ki csütörtökön. Eközben az ellenzéki PNL soviniszta nyilatkozatban rohant ki a magyar közösség követeléseinek teljesítése ellen.
A politikus a PSD-vel folytatott parlamenti együttműködés pozitív hozadékai között megemlítette a differenciált kisérettségi és érettségi bevezetését a magyar diákok számára, vagyis azt, hogy a magyar diákok speciális tanterv alapján vizsgázhatnak majd román nyelv és irodalomból.
A mérleg pozitív oldalára sorolta emellett a Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott szociális hálózat finanszírozását, a protestáns teológiai intézet állami támogatását, valamint azt, hogy a kisebbségi ügyekben megkezdődött a vita a nyelvhasználati küszöb csökkentéséről.
Korodi Attila
Fotó: Veres Nándor
Korodi azt is elmondta, más oka is van, hogy az együttműködés folytatása mellett döntöttek.
Ezért úgy döntöttünk, azért is folytatjuk az együttműködést, hogy ne kerüljünk elszigetelt állapotba” – mutatott rá a frakcióvezető, hozzátéve: a következő év mindemellett „nagyon komplikált” lesz.
A prioritások között megemlítette, hogy napirendre kerül a szövetség által a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvényhez kidolgozott módosítás, amely a jelenlegi húszról tíz százalékos arányra csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt, és a nemzeti jelképek használatát is szabályoznák. Ebben a témában beindult a munka, és a javaslat a munkaügyi bizottságban pozitív jelzést kapott.
mivel az RMDSZ álláspontja szerint a törvény napirendre tűzése kapcsán júniusban tudatosan fel volt építve egy nyomásgyakorlási stratégia, amely a centenárium évében csak folytatódna, és az elérhető eredményeket – így a közigazgatási törvény módosítását – is veszélybe sodorná.
Korodi még korábban elmondta, olyan törvénytervezetek kidolgozására van szükség a mostani ülésszakon, amelyek a kisebbségi jogok bővítése mellett a mindennapi problémákra nyújtanak megoldásokat, és megerősítik az erdélyi magyarokat abban, hogy szülőföldjükön maradjanak.
A kisebbségi jogok bővítését és az emberek mindennapos gondjaira megoldást nyújtó törvénytervezetek elfogadását tűzte ki célul az RMDSZ a parlament őszi ülésszaka előtt - közölte hírlevelében a szövetség.
Az RMDSZ törvényhozói az oktatás, a mezőgazdaság, a gazdaság, a munkaügy, az egészségügy és a közigazgatás területén fognak módosító indítványokat benyújtani.
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője elmondta, hogy
amelyet Klaus Johannis államelnök visszaküldött a nyár folyamán a parlamentnek, és amely tartalmazza a megkülönböztetett képességi vizsgára és érettségire vonatkozó jogszabály-módosítást is.
Az eddigi problémákból, konkrét esetekből kiindulva kerestek reális megoldásokat a kisebbségi anyanyelvhasználatra – nyilatkozták a Krónikának a közigazgatási törvényhez megfogalmazott módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoport tagjai.
Emellett az RMDSZ törvényhozói a birtokviszonyok rendezését, a vadkárok utáni kártérítések kifizetésének felgyorsítását tekintik prioritásnak, illetve tisztáznák az egészségügyben az állami és a magánpraxis közötti átjárhatóságot.
Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.
Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).
Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!