Fotó: Facebook/Partidul Naţional Liberal
Politikai részrehajlással, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) „utasításainak” végrehajtásával vádolta Ludovic Orban miniszterelnök az alkotmánybíróságot, a testület és a PSD azonban a jogállamiság elleni támadásként elutasította a vádakat.
2020. október 16., 15:042020. október 16., 15:04
Orban egy csütörtök esti televíziós interjúban kommentálta azt, hogy az alkotmánybíróság elutasította a kormány óvását, és alkotmányosnak minősítette azt a törvénytervezetet, amely szerint nem a kormány, hanem a parlament írja ki a parlamenti választásokat.
A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét is betöltő kormányfő szerint az alkotmánybíróság jogi „bűvészkedéssel”, az alkotmány megsértésével hozta meg döntését, és
„Ez tűrhetetlen, meg kell változtatni az alkotmánybíróság összetételét, meg kell tisztítani a testületet a pártbürokratáktól, oda csak tapasztalt bírákat szabad beengedni” – vélekedett a kormányfő, arra utalva, hogy a román alkotmánybíróság tagjait részben a mindenkori parlamenti többség, részben az államfő jelöli, jelenlegi elnöke, Valer Dorneanu pedig a PSD politikusaként korábban a román parlament házelnöke volt.
Az alkotmánybíróság elnöke úgy értékelte: egyetlen európai ország miniszterelnöke sem enged meg magának ilyen „alpári” hangot a jogállamiságot védelmező egyik legfontosabb intézménnyel szemben.
Dorneanu felidézte:
Marcel Ciolacu házelnök, a PSD elnöke szerint a kormányfő a demokráciát veszélyezteti, a jogállamiságot támadja és „kirohanása” csak azzal magyarázható, hogy „magának akar minden hatalmat”. Ciolacu megjegyezte: az alkotmánybíróság tagjait más demokratikus államokban is a polgárok megbízatását élvező parlament választja.
A törvénytervezetet mindmáig nem hirdette ki a jobboldali államfő. Klaus Iohannis nyáron alkotmányossági normakontrollt kért arra hivatkozva, hogy a parlament nem hosszabbíthatja meg saját mandátumát: ennek az óvásnak az elutasítását kommentálta a kormányfő.
Mivel az alkotmánybíróság nem hozta meg idejében döntését, a kormány a hatályos régi törvény szerint december 6-ára tűzte ki a parlamenti választások időpontját. A 2016-ban választott parlament mandátuma december 20-án jár le, a PSD azonban a járványhelyzetre és az alkotmánybíróság vitatott döntésére hivatkozva – az alaptörvény által megengedett legkésőbbi időpontra – jövő év márciusáig szeretné elnapolni a választásokat.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!