Fotó: Haáz Vince
Ezt a választást nem a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg, hanem elsősorban Klaus Iohannis, másodsorban pedig a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vesztette el – szögezte le hétfőn a Krónikának Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője a vasárnapi parlamenti választás eredménye kapcsán.
2020. december 07., 17:352020. december 07., 17:35
2020. december 07., 17:362020. december 07., 17:36
A nagybányai születésű Románia-szakértő rámutatott: Klaus Iohannis elhitte magáról, hogy a nagyarányú elnökválasztási győzelem – szinte – kizárólag a saját érdeme, és az összes román választótól gyakorlatilag „szabad kezet” kapott arra, hogy azt csináljon, amit és ahogy akar.
„És ebben a hitében az őt meglehetősen szolgalelkűen kiszolgáló PNL meg is erősítette.
A kormánnyal és általában véve a politikai elittel szembeni elégedetlenséget – most – nem lehetett melldöngetős nyilatkozatokkal és kilométerenként átadott autópályacsonkokkal leszerelni” – hangsúlyozta Pászkán.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a szavazatok 29,79 százalékával nyeri a 2020-as parlamenti választásokat a voksok 84,91 százalékának feldolgozása értelmében a Központi Választási Iroda (BEC) által hétfő késő délután frissített hivatalos részeredmények szerint.
Rávilágított: a fentiek nagyrészt, különösen ami a politikai kommunikációt illeti, a Mentsétek meg Románia Szövetségre (USR) és a – szinte – egyszemélyes partnerére, a PLUS-ra, azaz Dacian Cioloşra is érvényesek. „Ráadásul a vártnál rosszabb eredmény felerősítheti az USR-en belüli széttartó erőket, tekintettel arra, hogy a pártban még nem dőlt el a harc a magukat „jobboldaliaknak” és a magukat „progresszíveknek” tartók között. Egyesek már most Dan Barna elnök lemondását kérik és nem biztos, hogy ez elegendő lesz” – ecsetelte.
Lapunk kérdésére, hogyan értékeli a magyar szereplést, Pászkán Zsolt kifejtette, az RMDSZ-ből, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt által létrehozott Erdélyi Magyar Szövetségből álló közös lista a korábbiakhoz képest jobban szerepelt.
Ugyanakkor a román választók tömeges távolmaradása miatt jobb is lehetett volna az eredmény. Az elkövetkező időszakban a magyar szervezeteknek, illetve a háttérintézményeiknek alapos feltáró és elemző munkát kell végezniük a hazai és – különösen – a diaszpórában (Magyarországon is) élő nemzettársak körében, hogy ne a kampány utolsó két hetében induljon el a »meggyőző munka«, hanem valamivel korábban” – figyelmeztetett az elemző.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte a vasárnapi parlamenti választásokat az ország megyéinek felében, derül ki a részeredményekből a szavazatok megyei szintű 99 százalékos feldolgozottsága alapján. A PSD szokásához híven elvitte a voksok zömét a déli megyékből, és a moldvai megyék nagy többsége is bepirosodott. A szórv&
A választás egyik legnagyobb meglepetése, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamentbe jutása kapcsán kifejtette: egy hasonló szervezet megjelenése már régóta várható volt, csak az időzítés volt kérdéses.
A közeljövőben kiderül majd, hogy ez csak egy sovinisztákat és a társadalom »furcsáit« összegyűjtő, a politikai elittel szembeni elégedetlenséget meglovagoló »hacker-párt«, vagy tanúi lehetünk Romániában a »politikai« iszlám mintáját követő »politikai ortodoxizmus« vagy »ortodox aktivizmus« megjelenésének. Ez utóbbi esetben sokkal mélyrehatóbb hatások várhatók, mint amilyenek jelenleg látszanak.
Erre a „politikai ortodoxia” iránti igényre érzett rá a Victor Ponta által vezetett Pro Románia Párt és – részben – a Traian Băsescu által »kitalált« Népi Mozgalom Párt (PMP),
Ez a fajta »óvatoskodás« megakadályozta ezeket a pártokat abban, hogy a fő politikai erőktől gyökeresen eltérő arcélet alakítsanak ki maguknak, ez pedig végzetesnek bizonyult a román választókért folytatott versenyben” – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Pászkán Zsolt.
Jó, de nem kiemelkedő eredményt ért el a vasárnap tartott parlamenti választásokon az RMDSZ – vélte az MTI-nek adott nyilatkozatában Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa.
Michelle Obama első alkalommal látogat ősszel Romániába. Az Amerikai Egyesült Államok korábbi first ladyje szeptember 17–18-án az Impact Bucharest elnevezésű üzleti és technológiai rendezvényen vesz részt Bukarestben.
Csütörtökön másodfokú hőségriasztás lesz érvényben Bukarestben, illetve 12 déli és nyugati megyében – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Felborult szerda este mintegy hatvan ukrán állampolgárral a fedélzetén egy autóbusz Konstanca megyében a 22-es országúton, Tariverde település konstancai kijáratánál.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Új pártot hoz létre és frakciókat alakít az SOS Románia párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselőinek és szenátorainak az a csoportja, amelyik néhány függetlennel együtt a múlt héten bejelentette a Románia az Első Szövetség megalakítását.
A Román Vasúttársaság (CFR) kedden tájékoztatott, hogy a rendkívüli hőség miatt a közlekedés biztonsága érdekében bizonyos vasúti pályaszakaszokon elrendelték a szerelvények sebességének korlátozását.
Nyílt levelet intézett kedden a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormányfőhöz, amelyben előzetes konzultációt követel a bírák és ügyészek jogállását is érintő deficitcsökkentő intézkedésekről.
A négypárti kormánykoalíció jelöltjeit, Mircea Abrudeant és Sorin Grindeanut választották meg a szenátus, illetve a képviselőház házelnökeivé kedden. A két új házelnököt a PNL, illetve a PSD javasolta a kormányalakítással megüresedett tisztségekbe.
A Bolojan-kormány programja szerint változások várhatóak a tanügyben, Daniel David folytatja munkáját a szaktárca élén. A szakszervezetek tiltakoznak a várható tanóraszám-növekedés és a tanári óradíjak csökkentése ellen.
Cirkuszt csinált a magyarellenességéről elhíresült Dan Tanasă a képviselőház jogi szakbizottságának keddi ülésén, amikor az RMDSZ alkotmánybíró-jelöltjét, Asztalos Csabát hallgatták meg.
szóljon hozzá!